Mit szólna ahhoz, ha havonta 686 ezer forint ütné a markát – és ezért nem kéne tennie semmit?
Ez élhetik át most két éven keresztül két, egymástól nagyon különböző angliai környék, a szegényebb északkeleti Jarrow centrum, valamint a gazdagabb és kozmopolitább londoni Kelet-Finchley egyes lakosai.
Az „egyest” azért fontos kiemelni, mert a kísérletben 30-30 ember vesz részt – az ő életüket követik majd nyomon a kutatók.
A brit pénzben 1600 font manapság már csak egy átlagfizetés közel felének felel meg, bár Észak-Angliában többet, míg Londonban jóval kevesebbet ér.
A fővárosban manapság majdnem ennyit kell kicsengetni egy kisebb, kétszobás lakás havi bérletére.
Will Stronge, az Autonomy nevű kutatóműhely igazgatója „jelentős összegnek” nevezte a pénzt. „A feltétel nélküli alapjövedelem általában az emberek alapszükségleteit elégíti ki. Mi viszont látni szeretnénk, milyen hatással van a garantált havi pénz a mentális és fizikai egészségükre... és, hogy vajon akarnak-e mellette munkát vállalni?” – magyarázta.
Úgy tűnik, Stronge – annak ellenére, hogy kutató – már eldöntötte, a magyarban az FNA rövidítéssel említett alapjövedelem a jövő.
„Társadalmunknak szüksége lesz valamiféle alapjövedelemre a klímaváltozás tumultusa, a technológiának a munka világát felforgató hatása és a várható ipari átállás miatt. Ezért gyűjtjük most a bizonyítékokat a társadalom segítségével, mert elő kell készíteni a talajt az országos bevezetéshez” – fejtegette álláspontját.
Azt talán a vak is látja, hogy a feltétel nélküli havi alapjövedelem egyfajta gazdasági biztonságot kínál, főleg a munkahelyeket fenyegető gyors változások közepette. Egy további érv, hogy segíthet növelni a foglalkoztatottságot és visszaveti a szegénységet.
De olyanok is vannak, akik szerint az ötlet tömeges bevezetése csak szegényebbé tenné Nagy-Britanniát. És a bírálók szerint korántsem objektív „a tesztalanyok” kiválasztása. Általában olyan emberek kapták az FNA-t az eddigi kísérletekben, akiknek segített az alapjövedelem. (Az ötletet már kipróbálták Kanadában, Hollandiában és Finnországban.)
A Telegraph című konzervatív lapnak nyilatkozó – egyébként korábbi Munkáspárti tanácsadó – Aswin Kumar manchesteri professzor szerint
masszív adóemelések kellenének az alapjövedelmek bevezetéséhez.
Kumar Skóciára készített modellje szerint ott 8 százalékkal kéne megemelni a jövedelemadót a program finanszírozásához.
Közben „sok ember veszítene vele, sokan keveset, kevesen sokat, és sokan nyernének is” – mondta.
A brit Parlament könyvtárának jelentése szerint ha minden brit lakos hetente 100 fontot kapna, az 316 milliárd fontot emésztene fel évente – míg a brit költségvetében az idei szociális kiadásokra 20 százalékkal kevesebb pénz, 250 milliárd font áll rendelkezésre. Az ilyesmit nehéz lehet eladni a szavazóknak, amikor az infláció miatt sokan kerülnek át magasabb adósávba – jegyzi meg a Telegraph.