Lu Sa-jét, Kína Franciaországba akkreditált nagykövetét a francia LCI hírcsatornán kérdezték a Krím-félsziget hovatartozásáról. Ő elismételte azokat a történelmi tényeket, hogy Oroszország, majd a Szovjetunión belüli orosz tagköztársaság része volt, amíg az 1950-es években át nem adták az ukrán tagköztársaságnak. Arról nem szólt, hogy Moszkva 2014-ben a külvilág által illegálisnak tartott módon kooptálta a területet.
Már ez sem túl népszerű álláspont Ukrajna támogatói között. Ami viszont ezután következett, attól sok, immár önálló posztszovjet tagállamban végigfutott a hallgatók hátán a hideg. A követ szerint ugyanis „az egykori szovjet köztársaságoknak, nincs konkrét státuszuk a nemzetközi jogban, mert nincs nemzetközi szerződés, amely megalapozná szuverén ország létüket”.
A balti államok, amelyek az 1990-es évek elején, a többiek előtt váltak ki a Szovjetunióból és szerezték vissza függetlenségüket, közölték, hogy
azonnal berendelik magyarázatra a náluk állomásozó kínai nagyköveteket.
A témában érintettként, ukrán illetékesek is gyorsan reagáltak. „Az összes posztszovjet országnak világosan rögzítve van a szuverenitása a nemzetközi jogban” – írta a Twitteren Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó. Szarkasztikusan hozzátette, hogy szerinte „a Krím történetének abszurd változatát” hallottuk „egy olyan ország képviselőjétől, amely nagy alapossággal viszonyul saját, több ezer éves történelméhez”.
A francia külügyminisztérium határozott állásfoglalást kért Pekingtől. „Kínán a sor, hogy megmondja, ezek a megjegyzések a hivatalos álláspontját tükrözik-e. Szolidárisak vagyunk partnereinkkel, akik az elnyomás évtizedei után szerezték meg a várva várt függetlenséget” – közölte az intézmény, „illegálisnak” nevezve „a Krím annektálását”.
Párizs kényes helyzetben van, mert Macron elnök épp nemrég járt Kínában, ami feldühített egyes nyugati szövetségeseket. A brit sajtóban arról is megjelentek cikkek, hogy Macron titkos, különutas megoldást keres Kínával az ukrajnai háború leállítására. Az elnök még arra is utalt, hogy Európának nem kellene „követnie” az amerikai álláspontot Tajvan esetében.
A balti országok, amelyek már tettek Tajvan felé olyan lépéseket, amelyek mélységesen irritálják Kínát, nem késlekedtek a kemény megjegyzésekkel.
„Ha valakinek még mindig nincs fogalma arról, miért nem tartják a balti államok becsületes közvetítőnek Kínát Ukrajnában, akkor itt a kínai nagykövet, aki szerint a Krím orosz, a mi határainknak pedig nincs jogi alapja” – mondta Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter. Lett kollégája, Edgars Rinkevics „abszolút elfogadhatatlannak” nevezte a követ megjegyzéseit.
A Financial Times viszont idézte Moritz Rudolfot, a Yale Egyetem Kína-szakértőjét, aki szerint a követ „radikális, a fősodortól eltérő véleménye, eltér Peking hivatalos álláspontjától és gyakorlatától is”. Maga a pekingi külügyminisztérium nem sietett a válasszal, és hétfő reggelig nem kommentálta az esetet. A Kínai Kommunista Párt angol nyelvű szócsöve, a Global Times pedig az esetet nem említve azt írta: „az európai–kínai viszonyt nem az ukrajnai háború prizmáján át kellene meghatározni”.