Úgy tűnik, immár Nagy-Britanniában is teljesen zavaros, mi számít balos és jobbos gondolkodásnak. A legújabb példát Sir Keir Starmer, az ellenzéki Munkáspárt vezére szolgáltatta, aki közölte: elég volt az „alacsony fizetésre és migránsokra” épülő gazdasági modellből. Brit munkásokat kell képezni és őket alkalmazni – fejtegette az eddig inkább a jobboldal ideológiájához sorolt elképzeléseket a Brit Gyáriparosok Szövetsége előtt. (Persze nincs egyedül az ideológiai zavarban: a kormányzó konzervatívok közben baloldalra jellemző adóztatásba kezdenek.)
Nagy-Britanniában ismét forró politikai téma lett a bevándorlás. De míg a brexit előtt a „legális migránsok” – azaz az EU-s dolgozók – voltak a mumusok, most az illegálisok, akik csónakszám érkeznek a francia partokról.
Miközben a migránsozással még mindig lehet politikai jópontokat szerezni – különösen a megélhetési válság közepette –, a brit gazdasági vezetők arra panaszkodnak, hogy bizonyos ágazatokban nincs elég dolgozó (miután hazament a lengyelek, magyarok, románok és mások nagy része).
A gazdasági növekedéshez alkalmazottak is kellenek, és a recesszióba került Nagy-Britanniának több külföldi munkásra van szüksége
– mondják a munkaadók.
„Az emberek a bevándorlás ellen vannak, de ez az egyetlen dolog, ami megemelte március óta a növekedési potenciálunkat” – mondta Tony Danker, a Brit Gyáriparosok Szövetségének vezérigazgatója.
Az egyik brit statisztikai-költségvetési intézet szerint a nettó bevándorlás jelentősen visszaesik az után, hogy a brexit és a pandémia miatt sok uniós állampolgár távozott.
A legális bevándorlást a kínai elnyomás elől menekülő hongkongiak és a háború elől menekülő ukránok adják leginkább, míg illegálisan sokan jönnek Albániából, Koszovóból és a fejlődő világból. Utóbbiak – ha menedékjogot kapnak – valóban inkább alacsonyan fizetett állásokban helyezkedhetnek el, vállalva a néha embertelen lakhatási körülményeket, amit a munkahelyet kereső brit családok már nem tudnak.
Starmer Munkáspártja a választásokra kacsingat, és a konzervatívok által elcsábított, az elmaradottabb régiókban élő, hagyományos munkáspárti szavazókat akarja visszcsábítani. Ezért is ígérget nekik kevesebb migránst és több képzést, valamint munkahelyeket a jövőben – csakhogy ezzel nem oldja meg a brit gazdasági jelenlegi gondjait.
A munkaadók felé is tett egy ígéretet, hogy a pontalapú bevándorlási elképzelésük (amit eddig ellenfeleik, a toryk propagáltak) „jobban odafigyel a munkaadók szükségleteire”. Viszont elvárja tőlük, hogy világos tervvel álljanak elő a magasabb képzési szintről, magasabb fizetésekről és az új technológiákba való befektetésekről.
"Közös célunk a migrációfüggőség felszámolása a brit gazdaságban"
– mondta a munkaadóknak. Azt is hozzátette: nem csinálja vissza a brexitet és nem lépteti vissza az országot a Közös Piacba.