A világ négy legnagyobb gabonakereskedő cége az energia drágulása és az ukrajnai háború közepette rekordnyereséget könyvel el. A kereslet legalább 2024-ig meghaladja majd a kínálatot, így számukra kedvező marad a környezet – írja a The Guardian.
Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete szerint az élelmiszerárak idén több mint 20 százalékkal emelkedtek. A Világélelmezési Program szerint mintegy 345 millió ember élelmiszer-biztonsága van akut veszélyben, szemben a Covid-19 előtti 135 millióval.
Négy cég, az Archer-Daniels-Midland Company, a Bunge, a Cargill és a Louis Dreyfus a becslések szerint a globális gabonakereskedelem 70-90 százalékát ellenőrzi.
„A globális gabonapiacok még koncentráltabbak, mint az energiapiacok, és még kevésbé átláthatók,
így óriási a haszonszerzés esélye” – jelezte az ENSZ extrém szegénységi és emberi jogi jelentéstevője.
Olivier De Schutter arról is beszélt, hogy az idei élelmiszerár-emelkedés annak ellenére következett be, hogy a globális gabonatartalékok vélhetően bőségesek. Viszont a cégek nem eléggé transzparensek, nem hozzák nyilvánosságra, mennyi gabonát tárolnak. Így nincs mód arra, hogy a készletek időben történő felszabadítására kényszerítsék őket.
A Cargill 23 százalékos bevételnövekedésről számolt be, ami a május 31-én véget ért évben rekordösszeget, 165 milliárd dollárt tett ki, míg az Archer-Daniels-Midland az év második negyedévében története legmagasabb nyereségét érte el. A Bunge árbevétele 17 százalékkal nőtt a második negyedévben az előző év azonos időszakához képest. A Louis Dreyfus 2021-re több mint 80 százalékkal magasabb profitot jelentett az előző évhez képest.
John Rogers, a Moody's hitelminősítő elemzője szerint nem meglepő, hogy a szűkös kínálat és a kereslet élénkülése megemelte az élelmiszerárakat. „Nem hiszem, hogy összejátszanak a túl nagy profitért” – mondta, hozzátéve, hogy több más vállalat is egyre nagyobb részesedést szerez a globális gabonapiacokból. Viszont egy nem kormányzati szervezet nem nyilvános elemzése, amelyet a The Guardian látott, arra utal, hogy egyes élelmiszercégek növelik az árrésüket.
Sandra Martinsone, a nemzetközi fejlesztési jótékonysági szervezeteket tömörítő Bond hálózat politikai vezetője szerint
extraprofitadók bevezetésével helyre lehetne állítani az élelmiszerpiacok egyensúlyát, és segíteni a legszegényebbeket.
Az Oxfam nevű jótékonysági és kampányszervezet is extraprofitadót követelt, spekulációt emlegetve.
Olivier De Schutter szerint az élelmiszerláncot monopóliumok „fojtogatják”, amit „meg kell szüntetni”. Pár cég ellenőrzi a globális vetőmag- és műtrágyapiacokat, a gabonakereskedelmet és az élelmiszer-kiskereskedelmet.