Franciaország, Németország, Olaszország és Románia vezetői szerint az Oroszországgal háborúzó Ukrajna „az európai családba tartozik”.
Ukrajna gyorsított ütemben akar az EU-tagja lenni – valószínűleg a régóta előszobáztatott nyugat-balkáni államok elé ugorva – ami bizonyos fajta, de nyíltan nem felvállalt ellenérzéseket váltott ki egyes európai államokban. Az Európai Bizottság elnöke pénteken bejelentette, hogy tagjelölti státust ajánlanak Ukrajnának.
A top 3 EU-gazdaság vezetői Kijevben az ukrán jelöltség támogatásáról beszéltek, de a látogatásra jóval később került sor, mint az Ukrajnával, az Egyesült Államokkal és Nagy-Britanniával szorosabb viszonyt ápoló balti és lengyel vezetők és mások útjai.
Emmanuel Macron francia elnököt korábban nyíltan is bírálta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, amiért közvetítési kísérletei részeként nemcsak vele, de Vlagyimir Putyin orosz államfővel is telefonbeszélgetéseket folytatott és arra utalgatott, hogy „Moszkvát nem szabad megalázni”. Most hosszú kézfogással és öleléssel fogadta a kijevi elnöki palota előtt. Macron ezt azzal hálálta meg, hogy értésre adta: a Nyugat nem kényszeríti Ukrajnát területi engedményekre.
Olaf Scholz német kancellárnak is kijutott a bírálatából – mert Zelenszkij szerint Németország nem foglalt egyértelműen állást amellett, hogy kit támogat, és késnek a lassan beígért fegyverek. A héten végre azt mondta, hogy többször felhasználható rakétavetőket küldenek. Most pedig az ő szájából hangzott el, hogy „mind a négyen támogatjuk Ukrajna azonnali EU-jelölt státuszát és hogy Európa az önök oldalán áll, egészen addig, amíg kell, egészen a győzelemig”.
Mario Draghi olasz miniszterelnököt sem sorolják a Moszkva-ellenes „keménymaghoz” – mert szintén kommunikált Putyinnal, kivételt szerzett az oroszok elleni kerekedelmi embargóban az olasz luxuscikkekre és egy saját béketervet nyújtott be. Most viszont közölte: Ukrajna egymaga diktálja majd a béke feltételeit – amivel arra utalt, nem szabad nyugatról sürgetni, hogy területi engedményeket adjon Moszkvának.
A négy vendég közül Klaus Iohannis román elnök kapta a legkevesebb kritikát – az ő hazája az ukrán menekültek egyik fontos állomása. Iohannis egy másik vonaton, külön érkezett Kijevbe.
Az európai uniós vezetők kommandósok gyűrűjében ellátogattak az orosz erők által korábban megszállt romos kijevi elővárosba, Irpinybe, ahol a szomszédos Bucsa mellett vádak szerint az oroszok tömeggyilkosságokat követtek el. Scholz itt „hihetetlen kegyetlenségről” és „értelmetlen erőszakról” beszélt. „Ez egy hős város, amelyet megsebzett a barbarizmus” – tette hozzá Macron, miután megmutatták neki egy autó roncsait, amelyben egy anya menekült a gyerekeivel.
A tárgyalások során Zelenszkij egy hetedik szankciós csomagot kért tőlük Moszkva ellen,
amelyben már megtiltanák az orosz földgáz vásárlását (miközben a Gazprom épp most kezdte visszafogni szállításait az északi áramlat vezetéken). Zelenszkij emellett több fegyvert kért, mert a késlekedés minden nap emberéletekbe kerül – mondta.
És, bár az EU-vezetők feltüzelték Kijev európai reményeit, Scholz megjegyezte: a tagság feltétele a demokrácia és a jogállmisági követelmények betartása.