Nem lesz vízválasztó május 9-e az Ukrajna elleni orosz háborúban. Azaz, a győzelem napja nem olyan dátum, amikorra Moszkva eredményt akar elérni és leállítani a harcokat – ezt közölte Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.
Ahogy a katonai szakértők megjósolták, a tüzérség kezdi átvenni a főszerepet Oroszország ukrajnai inváziójában. Az egy ideje megfogalmazott cél az, hogy Moszkva és az általa támogatott helyi szakadár erők teljesen elfoglalják a luhanszki és donyecki körzetet.
Ehhez néhány kilométer távolságból zúdítanak ágyú- és aknatüzet ukrán területre, hogy aztán megpróbáljanak előrehaladni.
A donyecki régió egy jelentős része még mindig ukrán kézen van és most úgy tűnik, Moszkva közvetetten elismerte, hogy nem számít arra, hogy gyorsan változzon a helyzet.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter ugyanis azt mondta a Mediaset olasz médiumnak, hogy a náci Németország felett aratott győzelem dátuma, május 9-e „nem befolyásolja a hadművelet menetét”. Azaz, immár nem határidő a két régió meghódítására, annak ellenére, hogy korábban arról folyt spekuláció, hogy Putyin elnök az ünnepnapon akar bejelenteni valamiféle győzelmet – ami akár a háborúból való, hazai arcvesztés nélküli kihátrálás nyitánya lehet.
„Az egy szovjet tradíció volt, hogy valami évfordulóra nagy eredménnyel kell előállni.
Hadseregünk nem fogja művi módon bármely dátumhoz igazítani fellépését, még a győzelem napjához sem.
A művelet menete elsősorban attól függ, hogy minimalizáljuk a civil lakosságra és az orosz katonákra leselkedő kockázatokat”.
A Donbász jobbára oroszul beszélő iparvidék, ahol még néhány ukrán fennhatóságú körzetben is választottak Moszkva-barát polgármestereket – igaz, ellenük felléptek az ukrán hatóságok. Moszkva még mindig abban reménykedik, hogy a kijevi ukrán uralom alóli felszabadításként adhatja el a helyieknek a két körzet totális elfoglalását.
A háború kezdetén az orosz retorika Ukrajna „nácitlanítását” tűzte ki célul. Május 9-e, a náci Német Birodalom Szovjetunióval szembeni kapitulációjának évfordulója azonban olyan esemény, amelyet Putyin elnök jól kihasznált a hazafias érzelmek felerősítésére és annak a tudatnak az erősítésére, hogy a közös múlt Oroszországhoz köti a volt szovjet tagállamokat.
Egy moszkvai propagandista a napokban fenyegető és kioktató hangnemben üzent a geopolitikailag orosz és kínai befolyás közé szorult és eddig semlegességét fenntartani próbáló Kazahsztánnak, amiért ott törölték a május 9-i parádét. A kirohanásra kazah politikusok és az ukránokkal szimpatizáló közvélemény is dühösen reagált.
Ez már a sokadik megjegyzés volt, ami olyan aggodalmat kelt, hogy Moszkvának kazahsztáni területekre is fáj a foga.
Visszatérve Ukrajnához, Michael Carpenter, az EBESZ-be delegált amerikai nagykövet szerint „hihető információik” vannak arról, hogy Oroszország május közepére annektálni akarja Luhanszkot és Donyecket, sőt a megszállt Herszonban is „népköztársaságot” akar kikiáltani, hogy aztán azt a területet is elcsatolja. Közben az ukránok azt állították: Izjumban megsemmisítettek egy orosz parancsnoki állást. Az akcióban
megsebesült Valerij Geraszimov, oda küldött orosz vezérkari főnök,
akit evakuáltak. Egy nappal korábban pedig meghalt egy másik tábornok, Andrej Szimonov, az elektronikai hadviselés parancsnoka.
Nyitóképünkön helyi lakosok az önhatalmúlag kikiáltott Donyecki Népköztársaság katasztrófavédelmi minisztériuma által osztott élelmiszert viszik dobozokban a délkelet-ukrajnai Mariupolban 2022. április 29-én. A dobozokon az Ukrajna elleni háborúban az orosz hadsereg szimbólumává vált Z betű.