A Bank of England három éven át a nyugodt erőt képviselte a brit fiskális politikában, és nem volt hajlandó emelni a mindössze 0,1 százalékos kamatlábon.
Csütörtökön azonban elszakadt a cérna – kommentátorok szerint az inflációs veszély és az omikron variáns támadása miatt. A Monetáris Politikai Tanács 8:1-hez arányban szavazott arról, hogy 0,25 százalékra emeljék az alapkamatot, azaz úgy érezte: tovább már nem lehet várni, le kell hűteni a gazdaságot.
Andrew Bailey bankelnök elismerte, hogy
már 6 százalék felé tart az infláció.
Míg a halszálkás öltönyös City-vezetők a számokkal vannak elfoglalva, addig kommentátorok szerint a kamatemelés nagyon kemény csapás azokra a brit családokra, amelyek már így is egyik napról a másikra élnek a drágulás közepette – még akkor is, ha nem sújtja őket olyan brutális infláció, mint a törököket.
Azt, hogy gond van, jelzi, hogy még a Brit Nemzeti Gazdasági Társadalmi Kutatóintézet statisztikusai is sztrájkba kezdtek a beajánlott 2 százalékos fizetésemelés miatt, miközben a hivatalos inflációs adat már 5,1 százalék.
Az index megugrásában csak kisebb szerepet játszik a bérek 4 százalékos emelkedése és jóval nagyobbat az üzemanyag drágulása, ami elérte az egyharmadot. Ennek nyomán a brit boltokba szállított élelmiszer és más termékek is drágultak. Tetézi a helyzetet a Covid-járvány során kialakult késedelmes és megdrágult nemzetközi szállítások problémája.
Miközben drágulnak az áruk, a britek arra is számíthatnak, hogy a költségvetés értelmében jövő áprilistól elkezdik fizetni a számlát a pandémia idején állami – vagyis adófizetői – pénzből támogatott munkavállalókért és vállalkozásokért. Akkor emelik meg ugyanis a társadalombiztosítási hozzájárulást, ami átlagban évi 400 font extra terhet ró a családokra.
Közben az, akinek volt pénze az önrészre, és ingatlant vett, jól járt, mert az árak továbbra is emelkednek. Azok, akik nem fixálták le a kamatot, viszont magasabb törlesztőre számíthatnak, és az új vásárlók is már csak drágább hitelekhez juthatnak hozzá. Az ingatlanpiac pörgése miatt nőttek a lakbérek is.
A szegényebb brit polgárok számára jogi képviseletet biztosító Állampolgári Tanácsadó Hivatal, a Citizens’ Advice Bureau szerint a télen minden tizedik brit család, azaz 3,2 millió háztartás kerül pénzügyi válságba – azaz
vagy nem tudják majd fizetni a lakbért, vagy nem lesz elég pénzük a rezsiszámlákra és az élelmiszerre.
Közben az euróövezetben is inflációtól tartanak. Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke azt mondta: az omikron vírusvariáns visszaveti a növekedést, és az áru- és munkaerőhiány is felfelé lendíti az inflációt.