Kenneth McKenzie, az amerikai központi vezérkar tábornoka jelentette be: befejezték az amerikai fegyveres erők kivonását és az állampolgárok elszállítását Afganisztánból. A katonai vezetés igyekezett megőrizni méltóságát és ezért közzétette a kezében gépkarabéllyal menetelő Chris Donahue vezérőrnagy, a 82. ejtőernyős dandár parancsnoka fotóját. Ő volt az utolsó amerikai katona, aki felszállt a Kabulból induló utolsó szállítógépre.
Az amerikaiak távozása után a tálibok lövöldözéssel ünnepeltek, azonnal birtokukba vették a repteret, nyugati hadifelszerelésbe öltözött egységük pedig a hátrahagyott 73 helikoptert és közel száz harci járművet – amelyeket az amerikaiak hatástalanítottak.
A kivonulás utolsó napjaira rányomta bélyegét az augusztus 26-i reptéri robbantás, amelyet egy új ellenség, az Iszlám Állam Horászán Tartomány nevű dzsihádista szervezet vállalt magára, és amelyben 170 evakuálásra váró afgán lakos, 13 amerikai katona és két brit vesztette életét.
Tragédia tragédiát követett: az amerikaiak állításuk szerint a kabuli reptérre induló, robbanóanyaggal megrakott személyautó ellen hajtottak végre drónos támadást vasárnap. A helyszínen készült képek szerint azonban egy udvarban végzett pusztítást a rakéta és két család tíz tagját, köztük öt kisgyereket ölt meg. Néhány családtag a nyugatiaknak dolgozott, amerikai vízuma volt és abban reménykedett, hogy a légihídon sikerül elhagynia az országot – mondta el egy túlélő testvére. Az amerikai hadsereg közölte, hogy vizsgálatot folytat és hogy a tragédia „másodlagos robbanások” miatt következhetett be. Ez az eset, miként sok más is, valószínűleg gyorsan lekerül a napirendről a geopolitika és a háború ködében.
Hétfőn, a kivonulás utolsó óráiban, amikor az utolsó amerikai diplomaták is távoztak az országból, a dzsihadisták öt rakétát lőttek ki a kabuli reptérre, de ezeket lelőtte az amerikai légvédelem.
Zabihullah Mudzsahid tálib szóvivő közölte:
reméli, hogy az Iszlám Állam által befolyásolt afgánok jó útra térnek, mert külföldiek nélküli iszlám kormány alakul.
Emellett méltatta, hogy a mozgalom „visszaszerezte a függetlenséget” és azt mondta, „jó kapcsolatokat akarnak Amerikával és a világgal”. A nyugatiak távozásával és az iszlámot fundamentalista módon értelmező tálibok hatalomra lépésével azonban aggasztó jövő elé néznek a nagyobb szabadsághoz szokott afgán gyerekek, fiatalok, nők és korábbi közalkalmazottak. Bár a fundamentalisták „amnesztiát” hirdettek, az ország több részéről érkeznek hírek önkényes kivégzésekről és bosszúkról.
Közben, a 123 ezer embert kimenekítő légihíd lezárása után az amerikai főparancsnokság és a brit külügyminiszter is elismerte: több száz állampolgárukat nem tudták kihozni.
Ők már nem tudtak eljutni az utolsó napon a kabuli reptérre, mert a tálibok megtagadták az együttműködést és nem engedték be őket.
A drámai kivonulás után amerikai katonai vezetők és a republikánusok is Joe Biden elnököt vádolták. Szégyen, hogy hátrahagytuk a bajtársainkat, szövetségeseinket és a polgárokat – mondták többen. Biden közölte: kedden beszédet mond a kivonulás alkalmából.
(A nyitóképen: Tálib fegyveresek a kabuli Hamid Karzai Nemzetközi Repülőtéren 2021. augusztus 31-én, egy nappal azután, hogy az Egyesült Államok befejezte az Afganisztánból történő kivonulást és az amerikai állampolgárok, harmadik országból származó állampolgárok és a kiszolgáltatott helyzetben lévő afgánok evakuálására irányuló missziót.)