Angolosan távozott Amerika az évtizedeken át használt és szigorúan őrzött bagrahmi légitámaszpontról. Az afganisztáni kivonulás részeként a nyugati erők ezt a kulcsfontosságú objektumot is kiürítették – de erről még az általuk kiképzett afgán kormányhadsereget sem értesítették.
Abdullah Kohisztani tábornok, a bázis új parancsnoka a BBC-nek elmondta, hogy
az amerikaiak múlt pénteken, hajnali 3 órakor távoztak, az afgánok számára pedig ez csak több órával később vált világossá.
A külföldiek úgy mentek el, hogy hátrahagyták a bagrami börtönt is, ahol 5 ezer tálib fogoly raboskodik. Emiatt az új parancsnok azt mondta,
a héten már arra számít, hogy megtámadják őket a tálibok.
„Ha összehasonlítjuk magunkat az amerikaiakkal, akkor nagy a különbség. De megtesszük, ami erőnkből telik, hogy biztonságot adjunk az embereknek és szolgáljuk őket” – mondta, arra utalva, hogy csak 3000 katonája van.
Az amerikaiak később bejelentett távozása azt jelenti, hogy gyakorlatilag – a szeptember 11-i határidő előtt jóval – véget ért a 20 éves afganisztáni missziójuk. A dátumot Joe Biden elnök határozta meg. Közben a Pentagon azt mondta, hogy 90 százalékban vonták ki csapataikat.
A bázison három és félmillió különböző tárgy maradt:
ásványvíz, energiaitalok, katonai készételek. Ezek mellett több ezer polgári és néhány száz páncélozott katonai jármű. Némelyikből kivették a kulcsot. A távozó nyugatiak magukkal vitték nehézfegyvereiket és felrobbantották a lőszer egy részét. Hátramaradtak viszont könnyűfegyverek – mondta el az afgán tábornok. Az egyik afgán katona boldogan pózolt egy ott talált akusztikus gitárral, mások pedig a konditeremben üldögéltek.
Az AP hírügynökség arról faggatta a Pentagont, hogy miért kellett hajnalban távozni. Sonny Leggett ezredes, az amerikai hadsereg szóvivője azzal hárította el a választ, hogy már korábban közleményt adtak ki a különböző bázisokról történő, összehangolt kivonulásról.
Az amerikaiak távozása után 20 perccel kikapcsolt a villany – a sötétség pedig jelzés volt a várakozó fosztogatóknak, akik betörtek a támaszpontra és vitték, amit tudtak.
A különböző tárgyak a helyi használtcikk boltokban és bontókban tűntek fel.
Mint a BBC megjegyzi, fénykorában Bagram valóságos város volt. Több tízezer katona szolgált itt, szórakoztatásukra úszómedencéket, mozikat, Burger King és Pizza Hut éttermeket építettek.
A kifutópályát még az 1950-es években a szovjetek létesítették és az ő afgán missziójuk idején, az 1980-as években ez volt a fő bázisuk. A távozásukat követő polgárháború után a tálibok kaparintották meg. Őket szorították ki a 2001-ben érkezett amerikaiak és innen koordinálták a radikálisok elleni háborút. Fennáll a veszély, hogy az ismét területeket elfoglaló tálibok akár vissza is térhetnek, ha nem vezetnek eredményre az afgán kormánnyal felújított béketárgyalások.