- Máskor is szedtek már le keresett személyeket földre kényszerített gépekről
- Nyilvánosságra került a Ryanair-pilóták és a fehérorosz irányítás közötti beszélgetés
- Lukasenka is megszólalt a Ryanair-gép ügyében
- Azonnal nagy hatása lett ránk a fehérorosz repülőgépügynek
- Szijjártó Péter állást foglalt a fehérorosz konfliktus ügyében
- Elvágta magát Európától Fehéroroszország a repülőgép-üggyel
Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök döntése, hogy bombariadóra hivatkozva a földre kényszeríti az országa felett áthaladó Ryanair-gépet, majd elvitet a fedélzetéről egy ellenzéki újságírót, kiverte a biztosítékot a külvilágban.
Az Európai Unió szokatlanul gyorsan reagálva kitiltotta a Belavia fehérorosz légitársaságot a saját légteréből.
További szankciók is körvonalazódnak, melyek célja: fájdalmas csapást mérni a fehérorosz gazdaságra, és így kikényszeríteni az „Európa utolsó diktátorának”, vagy az orosz nyelvű szférában „bátykának” nevezett Lukasenka távozását.
Az egyik célpont a káliumműtrágya gyártása lehet, mivel ez a fehérorosz ipar egyik húzóágazata.
A Bloomberg szerint az új szankciók július elejére várhatók.
Viszont a Lukasenka, illetve országa gazdasága ellen tervezett csapást az európai uniós gazdák is megérezhetik – jegyezte meg a hírügynökség.
A Belaruszkálij a világon az egyik legnagyobb káliumexportőr vállalat, és a fehérorosz export 8,3 százalékát adja. A cég révén befolyó adóbevételek pedig az állami költségvetés 10 százalékát biztosítják és ez Lukasenka fő „keményvaluta-forrása” – írta a BBC.
A fehérorosz és európai cégek üzletelésének teljes tilalma ideiglenesen áremelkedéshez vezethet a műtrágyapiacon, mivel e keleti termékek elégítik ki az európai igények egynegyedét. Orosz elemzők szerint viszont
a helyzet gyorsan rendeződhet, mert mások – például a Forma-1-es csapatot is szponzoráló orosz Uralkali nevű cég – léphetnek a fehéroroszok helyére.
Egy ilyen kimenetel nem töltené el éppenséggel örömmel az autoriternek tartott kormányzatok – így Minszk és Moszkva – befolyását csökkenteni akaró nyugati vezetőket.
Lukasenka számára viszont fájdalmasak a szankciók: néhány hónapja „banditizmusnak” nevezte a gazdasága elleni nyugati fellépést, és azt mondta beosztottainak: „mutassuk ki a fogunk fehérjét” – idézi szavait a Newru.com orosz híroldal.
A Bloomberg szerint közben az EU a fehérorosz gazdaság olyan ágazatait próbálja majd büntetni, ahol az állami vállalatok dominálnak. A tagállamok hétfőn ítélték el Minszket és követelték nyilatkozatban a Ryanair-gépről leszállított Raman Protaszevics ellenzéki újságíró-aktivista és orosz barátnője szabadon engedését.
A Lukasenka hatalmát meghosszabbító és széles körben elcsaltnak tartott tavalyi elnökválasztás utáni zavargások kedveztek a Belaruszkálij külföldi riválisainak.
Az állami cégnél indult sztrájkok nyomán emelkedni kezdtek a rivális amerikai, német és kanadai műtrágyagyártók részvény-árfolyamai.
A világ vezető exportőre egyébként Kanada, amely a piac 40 százalékát birtokolja, őt követi az eddig 20 és fél százalékban részesedő Fehéroroszország és a 17 és fél százalékkal részesedő Oroszország.
Bár a külvilág úgy látja, hogy az egymás államában munkavállalási és lakhatási jogokat biztosító szövetségi szerződés miatt Minszk és Moszkva politikailag is teljesen egy követ fúj, korábban feszült volt a két ország káliumgyártóinak viszonya. Az Uralkali 2013-ban a fehéroroszok magánakciói miatt felbontotta a Belaruszkalijjal korábban fenntartott kartellt, mert olcsóbban tudott gyártani és nagyobb piaci szegmenst tudott megszerezni. Amerikai külpolitikai elemzők szerint most viszont arra készül, hogy felvásárolja a céget, ami szerintük a Fehéroroszország „puha annektálását” célzó lépések sorába illeszkedik.