Ukrajna továbbra is erősen megosztott ország – legalábbis ezt sugallják a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet legújabb felmérésének eredményei. A megkérdezettek 46%-a ugyanis azt mondta: szerintük szétesik az ország, míg 40,8%-uk úgy érzi, hogy éppenséggel most kovácsolódik össze az állam.
Az optimizmus az ország nyugati részén erősebb, míg a keleti és a déli országrészben borúlátóbb a hangulat. Közel fele-fele arányban oszlanak meg azok, akik szerint Ukrajna modern, élhető országgá kezd válni és azok, akik szerint ennek éppen az ellenkezője igaz.
Mi a fontosabb: a gazdaság vagy a győzelem?
Amiben valamennyire elbillen a mérleg az az, hogy mit tartanak az ukránok az előttük álló legfontosabb feladatnak. A lakosok közel fele szerint ez a gazdasági fejlődés, míg kevesebb, mint 30% a keleti országrészben folyó háborúban való győzelmet említette.
Az ukrán vezetés, a Kijevet támogató szövetségesek és a lakosság egy része is úgy tartja, hogy a keleti országrészben a szomszédos Oroszországgal állnak háborúban, mert máskülönben nem tudnák tartani magukat a kormányellenes felkelők.
A közvéleménykutatók ezért egy olyan kérdést is megfogalmaztak, hogy legyőzheti-e Ukrajna Oroszországot.
A válaszokból az derült ki, hogy az ukránok 50,5%-a szerint lehetséges ilyen győzelem és csak 10% mondta az, hogy Oroszország győzhet. Amikor azonban kiegészítették a kérdést úgy, hogy „Ukrajna győzhet, mert Oroszország gyenge és elmaradott állam, miközben az egész civilizált világ Ukrajna oldalán áll”, akkor már csak a válaszadók 37%-a mondott igent.
A „nem győzhet” kérdést is kiegészítették egy olyan kitétellel, hogy Ukrajna azért nem diadalmaskodhat, „mert politikailag és gazdaságilag sokkal gyengébb ország”. Erre a megfogalmazásra a vereséget vizionálók 10%-os aránya 31%-ra ugrott.
A felmérés eredményeit Anton Hrusetszki, az Intézet igazgatóhelyettese mutatta be.
Továbbra is érzékeny kérdés a nyelvhasználat kérdése
A válaszadók 55 és fél százaléka szerint az ország lakosai a jövőben főként ukránul fognak beszélni és csak 30% gondolja úgy, hogy az orosz második államnyelv lesz.
48,8% szerint az orosz nyelv része az ország történelmi örökségének, míg 27% azt mondja, hogy „fenyegeti az ország függetlenségét”.
Miközben valamennyivel többen hisznek a katonai győzelem lehetőségében, 48,8 százalék mondta azt, hogy tárgyalásokat kell folytatni Oroszországgal és a két szakadár államalakulattal, a Luganszki és a Donyeci Népköztársasággal. Viszont 35%-a szerint úgy kell elérni a békét a térségben, hogy nem szabad engedményt tenni sem Moszkvának, sem a felkelőknek.
A lakosok közel 40%-a közben igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy az országot egyesítő, új ideológiát kell találni.
A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet 1500 embert kérdezett telefonos közvéleménykutatásában, az ország összes térségében, a Moszkva által elcsatolt Krím és néhány keleti, lázadó terület kivételével.
Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!