Az említett mutató az áruk és szolgáltatások együttes részarányát jelenti a bruttó hazai terméken belül egy adott időszak alatt. A Szlovákiából exportált áruk és szolgáltatások a tavalyi évben a GDP 96 százalékát tették ki. A behozatal némileg kisebb volt, és a GDP 94 százalékát képezte.
Elemzők szerint a nagyfokú nyitottság a gazdaság kedvező globális alakulásakor üdvözlendő. Ilyenkor a szlovákiai termékek és szolgáltatások iránt megnövekedett kereslet nemcsak a termelés növekedését eredményezi, hanem javul a munkaerő-piaci helyzet is. Másfelől viszont recesszió idején csökken a külföldi kereslet, aminek következtében gyengül a termelés, ami negatívan hat a munkaerőpiacra.
Eva Sadovská, a WOOD & Company elemzője emellett megjegyezte, hogy a Moody´s hitelminősítő intézet néhány hónapja Szlovákiának A2-es besorolást adott ugyan, de korlátozó tényezőként éppen a gazdaság nyitottságának mértékét emelte ki, mivel
túlságosan érzékeny a külső környezet változásaira.
Szlovákia egyébként uniós viszonylatban régóta a negyedik helyen áll. Ennél nagyobb nyitottsága csak a luxemburgi, a máltai és az írországi gazdaságnak van.
A visegrádi országok közül Magyarország közelíti meg Szlovákiát 166 százalékkal. Csehország esetében a GDP 150 százalékát teszi ki a gazdaság nyitottsága, Lengyelország esetében pedig 108 százalékát. Uniós szinten a legkevésbé nyitott gazdasága Olaszországnak, Nagy-Britanniának, Franciaországnak és Spanyolországnak van a bruttó hazai termék 60-70 százalékos szintjén.
Tavaly Szlovákiában a kivitel 79 milliárd euróval meghaladta a 76 milliárd euró értékben megvalósuló behozatalt.
Kivitel tekintetében Szlovákia legnagyobb kereskedelmi partnere Németország,
a visegrádi országok, Franciaország és Ausztria. Összességében a szlovákiai kivitel 85 százaléka az Európai Unióba irányult. Behozatal tekintetében az Európai Unió kétharmados arányban részesül.