Az elmúlt héten ismét hallatták hangjukat a klímakatasztrófát kiáltó radikális tüntetők, az Extinction Rebellion, avagy a Kihalás Lázadás nevű brit eredetű, de immár európai mozgalom tagjai.
Az aktivisták megpróbáltak megbénítani egy londoni repteret. Míg
egyesek a terminál padlójához pillanatragasztózták magukat,
két társuk eljutott egy repülőhöz. Az egyiket az utastérből vezették ki, a másik felmászott egy repülő tetejére.
Londonban a rendőrség több, mint 1300 embert tartóztatott le, köztük Esmeralda belga hercegnőt, akinek a hazájában a tüntetők azt követelték az uralkodótól, hogy hirdessen klíma-szükségállapotot.
Ebben a közhangulatban adott interjút a The Guardian című brit lapnak Mark Carney, az Angol Központi Bank kanadai elnöke, aki szerint csőd és összeomlás fenyegeti azokat a cégeket, amelyek figyelmen kívül hagyják a klímahelyzetet és nem kezdik meg az átállást a nulla szén-dioxid-kibocsájtású gazdaságra.
Carney arra is figyelmeztetett, hogy
az éghajlatváltozás megfékezéséhez szükséges nemzetközi átalakulás sokkoló pénzügyi összeomláshoz vezethet.
A bankvezér már korábban figyelmeztetett, hogy a pénzügyi szektorra is kihathat a klímaváltozás: egyaránt elképzelhetők a szélsőséges időjárás okozta károk, az eszközállomány értékvesztése és a fosszilis fűtőanyagra épülő iparágak leértékelődése a kormányzati intézkedések nyomán.
Az Angol Központi Bank értékelése szerint 20 billió dollárra becsült eszközállomány értéktelenedhet el, ha nem foglalkoznak hatékonyan az éghajlati válsággal.
Carney szerint emellett azonban hatalmas vagyonokra tehetnek szert azok, akik az üvegházi gázkibocsájtás megfékezését célzó technológiákon dolgoznak, különösen Nagy-Britanniában.
„Azok a cégek, amelyek nem alkalmazkodnak, csődbe mennek, semmi kétség” – mondta interjújában Carney.
A The Guardian például olyan statisztikát idéz, amely szerint az amerikai szénipari vállalatok értéke 90 százalékkal csökkent. Kockázattal néznek szembe a bankok is, tette hozzá a pénzügyi vezető.
Carney nem tudott egyértelmű választ adni, hogy a piac megjutalmazza-e a klímatudatos cégeket. „Kérdés, hogy a váltás sima vagy nagyon hirtelen lesz-e. Minél jobban késik a reálgazdaságban, annál nagyobb a kockázata a hirtelen váltásnak” – mondta –, amivel a cégek hirtelen értékvesztésére is utalt.