A tárgyalások fő témaköre Oroszország és a NATO-tagállamok viszonya, az ukrajnai helyzet, a hibrid háború, valamint a kiberbiztonság volt. Az ülés a polgári védelmi és politikai bizottság tanácskozásával kezdődött. František Ružička szlovák külügyminisztériumi államtitkár a NATO-jövőjéről tartott előadásában kiemelte Oroszország viszonyát Ukrajnával, azon belül pedig reményteljesnek nevezte Volodimír Zelenszkij új ukrán elnök első lépéseit, aki párbeszéd kialakítására törekszik az oroszokkal.
Marcel Peško, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Konfliktusmegelőző Központjának igazgatója szerint a megoldás egyik legfőbb akadálya, hogy Kijev és Moszkva között nincs felső szintű párbeszéd, akárcsak a nyugati fővárosok és Moszkva között sem. A pozsonyi összejövetelen felszólalók hangsúlyozták, hogy a NATO-nak is meg kell találnia a módját, hogy az EBESZ támogassa a konfliktusok megoldását. Kiemelték, hogy jó és természetes, hogy a NATO parlamenti közgyűlése foglalkozik ezzel a problémával, mert az ukrán konfliktus egész Európát érinti.
Egyetértettek abban, hogy a NATO-nak előrelépést kell tennie a modern technológia és a számítógépes fenyegetések digitalizálása terén. Ennek kapcsán kihangsúlyozták, hogy
a kibertámadások azért veszélyesek, mert olyan demokratikus folyamatokat is befolyásolhatnak, mint például a választások.
A közgyűlésen szintén felszólaló Andrej Kiska szlovák köztársasági elnök a védelmi kiadások fontosságáról beszélt.
„Az embereknek meg kell magyarázni, hogy a védelmi kiadásokra szükség van”
– mondta az államfő, és hozzátette, hogy a NATO és az Európai Unió kölcsönös együttműködésére szintén szükség van. Mint mondta, a védelmi kiadások nem népszerűek, de kötelességünk megmagyarázni, hogy ha biztonságban akarunk élni, Európának teljesítenie kell a rá háruló feladatot. „Pénzt kell fordítanunk a fegyveres erőinkre” – szögezte le, azzal, hogy az erősebb Európához és az új veszélyekre való reagáláshoz még több anyagi forrás kell.
A NATO parlamenti közgyűlésének pozsonyi ülésén 650 küldött vett részt az Északatlanti Szövetség Szervezetének tagállamaiból, valamint a békepartnerséghez csatlakozott államokból, illetve Irakból és Afganisztánból is.