Az interneten fellelhető gyűlöletbeszéd, angol kifejezéssel élve, a „hate speech” mára szinte mindennapossá vált az online világban. Van, aki arcát és nevét felvállalva oszt meg gyűlöletkeltő tartalmakat, de akad, aki mindezt álnév alatt teszi. Németországban már 2018 elején hatályba lépett a nagyobb közösségi oldalakon terjedő gyűlöletbeszédet korlátozó törvény. A szabályozás a 2 milliónál több felhasználóval rendelkező oldalakat érinti, mint például a Facebook vagy a Twitter. Akár ötvenmillió euró büntetést is kaphat az a szolgáltató, aki nem moderál elég gyorsan. A cél, hogy a gyűlöletkeltő, rasszista posztokból és álhírekből kevesebb legyen.
A visegrádi négyek országaiban és Horvátországban sincs még ilyen szigorú szabályozás, de az öt állam igazságügyminisztériumi küldöttsége egyetértett abban, hogy
büntetőeljárást kell indítani az ellen a személy ellen, aki átlép bizonyos határokat, és az általa megjelenített tartalom kimeríti a bűncselekmény fogalmát.
Gál Gábor, Szlovákia igazságügyi minisztere közölte, a találkozón részt vevő öt ország küldöttei tájékoztatták egymást arról, milyen álláspontot képviselnek. „Mindenki nagyon óvatosan áll ehhez a kérdéshez. Azt mondjuk, hogy a szólásszabadságot garantálni kell, de ha az túllépi azt a határt, ahol a büntetőtörvénykönyv szerint kell eljárni, akkor ezt mindenki meg is fogja tenni” – fogalmazott Gál Gábor.
A tárcavezető elmondta, hogy a horvátok már dolgoznak a szabályrendszer előkészítésén, de egyelőre sem ők, sem a V4-ek nem akarják követni a német mintát. „Érzékeljük a problémát, de nem az az elsőrendű célunk, hogy mindenkit megbüntessünk, hanem, hogy megtaláljuk a konszenzust a közösségi hálózatokat működtető cégekkel is. Az állam pedig akkor lépjen fel a maga hatalmi erejével, ha a bejegyzés már túllép egy bizonyos szinten” – jegyezte meg a tárcavezető.
Marie Benešová Csehország újonnan kinevezett igazságügyi minisztere is hasonlóképp vélekedik. „Nem akarjuk elnyomni a szólásszabadságot, biztos, hogy nem szeretnénk cenzúrázni. Vizsgáljuk a német törvényt, de egyelőre nem alakítottunk ki egyértelmű álláspontot. Ha a feltöltött tartalom átlépi azt a határt, ami már bűncselekménynek minősül, akkor viszont közbelépünk. Megvan a közös akarat, hogy megoldjuk ezt a problémát” – fogalmazott a pár hete kinevezett új cseh igazságügyi miniszter. Marie Benešová hozzátette, hogy Csehországban a belügyminisztérium különleges osztálya foglalkozik a szabályalkotással, s a napokban fog részletes tájékoztatást kérni az ügyben.