Berlinben a környezetvédelmi miniszter kijelentette, hogy az Európai Bizottság lépése egyértelmű intés a gépkocsigyárak számára olyan motorok kifejlesztésére, amelyek emissziós értékei megfelelnek a nemzetközi előírásoknak. Svenja Schulze hozzáfűzte, hogy az ezzel kapcsolatos költségeket az autógyáraknak kell fedezniük, annál is inkább, mert a múltban a hatóságok megtévesztését célzó szoftverrel látták el a dízel meghajtású gépkocsikat.
A miniszter hangsúlyozta azt is, hogy most a közlekedésügyi miniszteren a sor, mert az eddigi tétlenségi taktika váltotta ki, hogy az Európai Bizottság a többszöri figyelmeztetés után pert indít Németország ellen kötelezettségszegés miatt.
A berlini környezetvédelmi hivatal elnöke a Süddeutsche Zeitung mai számában megjelent interjúban rámutatott arra, hogy a német városok magas légszennyezettségén csak úgy lehet úrrá lenni, ha az autógyárak az euro 4, valamint euro 5-ös emissziós értékű gépkocsijaikat alacsonyabb szintű nitrogén-dioxidot kibocsátó berendezéssel látják el. Maria Kautzberger szerint
eddig nem sok eredménnyel járt a szoftvermódosítás, vagy a települések autóbuszainak lecserélése.
Klaus Töpfer egykori közlekedésügyi miniszter, aki egy időben az ENSZ környezetvédelmi programját vezette, a német tévének adott nyilatkozatában helyeselte, hogy az Európai Bizottság Németország, Románia, Olaszország, Nagy-Britannia és Franciaország, valamint Magyarország ellen pert indított az Európai Bíróságon, mert ezáltal végre kellő nyomást gyakorol az érintett országok hatóságaira a levegő szennyezetségének fokozatos csökkentéséről még 2010-ben hozott megállapodás betartására.
Klaus Töpfer nem zárkózott el az elől sem, hogy egyes esetekben kitiltsák a városokól a dízelmeghajtású autókat.
Jelenleg 66 német városban lépi túl a légszennyezettség a megengedett szintet,
egy köbméter levegőben ugyanis a nitrogén-dioxid tartalom nem léphetné túl a 40 mikrogrammot. Ezen a téren Münchenben, Stuttgartban és Kölnben a legsúlyosabb a helyzet.