Először gyógyszer-túladagolásnak tűnt, most már „katonai szintű” vegyifegyver-támadásként emlegetik Szergej Szkripal brit oldalra átállt és menedékjogot kapott volt GRU-ezredes és lánya megmérgezését. A támadás során rendőrök és mások is komolyabb vagy enyhébb mérgezést szenvedtek el.
Theresa May hétfőn keményhangú parlamenti beszédében közölte: mivel Oroszország képes a vegyifegyver-család előállítására, továbbá korábban állami megrendelésre hajtatott végre gyilkosságokat, és mivel egyes disszidenseket legitim célpontnak tart, London szerint nagy valószínűséggel Moszkva a felelős a merényletért. A brit kormányfő szerint két magyarázata lehet a salisbury-i eseményeknek: vagy az orosz állam hajtott végre támadást, vagy nem vigyázott eléggé pusztító erejű vegyifegyver-készletére és az illetéktelen kezekbe került. May azt mondta: ha nincs hihető válasz Moszkvától, akkor úgy veszik majd, hogy jogtalan módon alkalmaztak erőt Nagy-Britannia ellen.
Minderre gyorsan válaszolt az épp a déli Krasznodar városban korteskörúton járó Vlagyimir Putyin. Az elnök egy mezőgazdasági intézetben fogadta szokatlanul nyíltan a BBC kérdését, hogy Moszkva felelős-e a Szkripalék elleni merényletért.
„Nézze, mi itt a mezőgazdasággal foglalkozunk, hogy javítsuk az emberek életszínvonalát. Maga meg valami tragédiáról kérdez. Először derítsék ott ki, hogy mi történt, aztán majd ezt megtárgyaljuk magukkal, jó?” – válaszolta.
Érdekes módon az Egyesült Államok egészen hétfő estig várt azzal, hogy állást foglaljon az ügyben. Donald Trump elnök szokásos Twitter-dörgedelme elmaradt, és helyette – az üzletemberként még Putyinnal parolázó - Rex Tillerson külügyminiszter mondta azt, hogy Washingtont is „felháborítja, hogy valószínűleg Moszkva hajtott végre támadást egy magánszemély ellen egy szuverén állam területén”.
Miközben azonban Theresa May ultimátumot adott Moszkvának, a Kreml valószínűleg nem fog úgy táncolni, ahogy Londonban szeretnék.
Moszkvában ugyanakkor találgatnak, hogy mik is lehetnek azok az intézkedések, amelyekkel May fenyegetett arra az esetre, ha az orosz vezetés kedd estig nem áll elő „hihető magyarázattal” a neki szegezett vádakra.
A BBC reggeli rádióműsorában egy orosz parlamenti képviselő szócsatába keveredett Radek Sikorski volt lengyel külügyminiszterrel, és azt mondta: a Novicsok néven ismert vegyi fegyvert még a szovjet időkben gyártották, és akár Ukrajnából is beszerezhették a támadók – azaz nem lehet automatikusan Moszkvát vádolni.
A brit közvélemény azonban kevéssé kételkedik, a May-kormány pedig már olyan pályára helyezte magát, aminek nyomán valahogy fel fog lépni az oroszokkal szemben.
A szankciók magukban foglalhatják
- diplomaták kiutasítását,
- jogsértésekkel vádolt oroszok angliai vagyonának lefoglalását,
- az orosz bankokkal szembeni fellépést és
- akár a nyári, orosz rendezésű futball világbajnokság bojkottját is.
A Financial Times ugyanakkor megjegyzi: a britek számára a nagy kérdés az, hogyan reagálnak, és melléjük állnak-e nyugati szövetségeseik.
A lap szerint például London a NATO-szerződés 4. cikkelyére hivatkozva tanácskozásra hívhatja szövetségeseit, ha úgy érzi, fenyegetik a biztonságát. Az a pikáns helyzet áll majd elő, hogy
a más kérdésekben ostorozott, de NATO-tag EU-partnerektől kér majd védelmi együttműködést a brit kormány.
May is benyújthat az amerikai Magnyitszkij-törvényhez hasonló és az orosz vagyon befagyasztására, valamint vízumok megtagadására jogosító tervezetet a parlamentben. Ennek nyomán nehezebbé válna a Putyin orosz elnökhöz közelinek kikiáltott orosz illetékesek vagy üzletemberek számára, hogy brit földön tartsák vagyonukat és hogy ide-oda utazhassanak.
„Nagy-Britannia első számú fegyvere az orosz pénz, ez ott üti őket, ahol fáj” – mondta Bill Browder kockázati befektető, a Putyin-kormányzat heves bírálója és az orosz börtönben meghalt ügyvéd, Szergej Magnyitszkij volt munkaadója.
May korlátozhatja a Szberbank és a VTB nevű orosz bankok működését, amivel nyugati pénztől fosztaná meg az orosz gazdaságot.
David Szakonyi, amerikai politológia professzor és Oroszország-szakértő szerint az újraválasztására készülő Putyinnak ígéretei betartásához – így a „szegénység elleni harchoz”, az egészségügyi és infrastruktúrális kiadások növeléséhez - külföldi hitelek kellenek. A britek tehát azt az utat választhatják, hogy megpróbálják akadályozni a nemzetközi hitelekhez való hozzáférését.
Mindeközben azonban a britek is függnek az orosz gáztól – az elmúlt fagyos hetek idején az orosz követség gúnyosan meg is jegyezte a Twitteren egy orosz gázszállítmányra utalva: „Fáznak? Jön a segítség”.