A hétvégén hat falut és kisvárost foglaltak el a szíriai kormányt támogató erők az ostromlott kelet-gútai enklávéban. A kormányerők sikereit a londoni székhelyű Szíriai Emberijogi Megfigyelőközpont is megerősítette, és közölte: a terület egynegyedét foglalhatták el.
Mindeközben az ENSZ azon dolgozik, hogy bejuttassa humanitárius konvojait az ostromlott területre. A világszervezetnél ugyanakkor közölték, hogy
szíriai illetékesek nem adtak zöld utat a segélyszállítmánnyal megrakott 40 teherkocsiknak,
így azok továbbra sem tudnak eljutni Douma városba.
Panosz Mumtzisz, az ENSZ regionális segély-koordinátora közleményben ítélte el a helyzetet: „egy héttel azután, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa megszavazta a 2401-es határozatot, amely egy hónapos fegyverszünetet ír elő Szíriában, ez nemhogy nem történt meg, de egyes esetekben az erőszak még fokozódott is, különösen a 400 ezer kelet-gútai civil számára” – írta.
Az ENSZ illetékese azzal vádolta meg a szíriai kormányerőket és szövetségeseiket, hogy kórházakat bombáznak és tűrhetetlennek nevezte a polgári lakosokat sújtó „kollektív büntetést”.
A leghevesebb harcok vasárnap az Aszadhoz hű erők és a Dzsais al-Iszlam nevű lázadó szervezet között folytak.
A lakosok fagyos alagsorokba és pincékbe menekültek a bombázások elől, ahol nincs áram és víz – mondta az AP hírügynökségnek egy helyi nőszervezet vezetője.
Nyugati médiumok szerint a helyi civilek a szíriai polgárháború során tapasztalt egyik legintenzívebb bombázást élik át. Az ostromlott területet légicsapások sújtják, valamint rakétákkal és tüzérséggel lövik azt.
Mindeközben súlyos élelmiszer- és gyógyszerhiány alakult ki. Eddig nem valósult meg az a mini-tűzszünet sem, amire Putyin orosz elnök adott parancsot, és amit Washington „viccnek”minősített. Ennek értelmében naponta öt órán át nem támadnák a lázadókat, és ők is szüneteltetnék akcióikat.
Szombaton Emmanuel Macron francia elnök és Antonio Guterres ENSZ-főtitkár is súlyos aggodalmát fejezte ki a humanitárius helyzet miatt telefonbeszélgetésük során. Macron felszólította Haszan Ruháni iráni elnököt, hogy fejtsen ki nyomást a szíriai kormányra a segélyszállítmányok bejutása érdekében. Irán az Aszad-rezsim egyik legfőbb szövetségese.
Aszad elnök azonban vasárnap azt mondta, hogy az ENSZ-határozat ellenére nem állítják le a Kelet-Gúta elleni hadműveletet, de ezzel párhuzamosan megengedik, hogy a lakosok távozzanak az enklávéból.
Hétfői események
Az újabb légicsapásokkal 700 fölé emelkedett a polgári halálos áldozatok száma február 18. óta, a halottak között több mint 160 gyerek is van - mondta el a megfigyelőközpontot vezető Rámi Abder-Rahmán. Az Oroszország támogatását élvező damaszkuszi rezsim a múlt hónap közepén indította meg légi offenzíváját a lázadók egyik fellegvárának számító Kelet-Gúta ellen.
Az újabb légicsapásokkal 700 fölé emelkedett a polgári halálos áldozatok száma február 18. óta, a halottak között több mint 160 gyerek is van - mondta el a megfigyelőközpontot vezető Rámi Abder-Rahmán. Az Oroszország támogatását élvező damaszkuszi rezsim a múlt hónap közepén indította meg légi offenzíváját a lázadók egyik fellegvárának számító Kelet-Gúta ellen.
A szíriai főváros közelében található térségben egy hete kezdődtek meg a kormányerők szárazföldi műveletei. Abder-Rahmán szerint a szíriai hadsereg azóta a mintegy 100 négyzetkilométernyi Kelet-Gúta több mint egyharmadát elfoglalta.A 2013 óta ostromolt Kelet-Gúta mintegy 400 ezer lakója körében mindennapos a nélkülözés. A térség lakossága az erőszak fokozódása óta hétfőn juthat először humanitárius segélyhez. A 46 kamionból álló konvoj 27 500 embert lát majd el gyógyszerekkel és élelmiszerrel - jelentette be az ENSZ.