Hiába reménykedett a WikiLeaks-alapító

Infostart / InfoRádió - Szvetnik Endre (London)
2018. február 7. 10:07
Továbbra is érvényes a letartóztatási parancs Julian Assange, a bizalmas dokumentumokat szivárogtató WikiLeaks alapítója ellen. Assange azt remélte, hogy hamarosan távozhat Ecuador londoni nagykövetségéről, ahol évek óta él. Egy bíróság azonban másként döntött.

Továbbra is önkéntes rabságban él a valódi börtöntől tartó WikiLeaks-alapító, Julian Assange.

Az egykori programozó 2012-ben talált menedéket Ecuador londoni nagykövetségén, ahonnan azóta sem mozdult ki. Az ausztrál férfi abban reménykedett, hogy egy brit bíróság megsemmisíti az ellene kiadott brit letartóztatási parancsot. Az ügy előzménye az volt, hogy korábban Svédországban szexuális bűncselekményekkel vádolták meg. Assange ekkor már Nagy-Britanniában volt, ahol óvadék ellenében maradhatott szabadlábon. Attól félt, hogy a britek kiadják, ezért bemenekült Ecuador londoni nagykövetségére.

A valódi félelme azonban az volt, hogy, ha a britek kiadják a svédeknek, akkor onnan az Egyesült Államokba küldik, ahol az amerikai katonai és diplomáciai iratok kiszivárogtatása miatt az ottani katonai vezetés az ország ellenségének tartja.

Assange reményeit kedden szertefoszlatta Emma Arbuthnot bíró, amikor elutasította, hogy vonják vissza az ellene kiadott brit letartóztatási parancsot.

Furcsa jogi csavar az ügyben, hogy az Assange elleni svédországi vádakat már ejtették, de mivel beszökött az ecuadori követségre, megsértette az óvadékra vonatkozó brit szabályokat.

A közélet átláthatóságáért kampányoló, de politikai manipulációval is vádolt aktivista ügyvédei kedden közölték, hogy megfellebbezik a bírósági döntést és remélik, hogy a jövő héten már kedvező ítélet születik.

Azt mondták: az Assange-ra váró büntetés aránytalanul nagy, és nem szolgálja a közérdeket.

A bírónő válasza: a jövő héten dönt az új beadványról.

Érdekes módon Assange számára épp aznap született a kedvezőtlen döntés, amikor Nagy-Britanniában a radikális szüfrazsett nőjogi aktivisták győzelméről és a nők egy részének adott választójog száz éves évfordulójáról emlékeztek meg.

Bár a svéd hatóságok soha nem tárták a nyilvánosság elé az Assange-zsal kapcsolatos vádakat, az angol nyelvű média ezeket nemi erőszakként, molesztálásként és kényszerítésként tálalta.

Jill Filipovic – magát feministaként leíró ügyvéd – szerint a svédek enyhébb vádakat emeltek ellene, minden valószínűség szerint azért, mert két, vele önként szexuális kapcsolatra lépő nőnek is megtagadta, hogy óvszert használjon az együttlét során.

A svéd hatóságok a négy vádpontból a három enyhébbet 2015-ben jogi okokból ejtették, majd tavaly visszavonták az elfogadóparancsot is. Nagy-Britanniában azonban még mindig letartóztatnák Julian Assange-t, ha kilépne az ecuadori követség kapuján.