A második világháború után Nyugat-Berlin szimbólumává vált Vilmos császár emléktemplom lépcsőin rövidesen elhelyezik azokat a kis márványtáblákat, amelyek a tavaly december 19-én elkövetett merénylet 12 áldozatának nevét és nemzetiségét örökítik meg.
A templom előtti téren pedig aranyfestékkel a járdára festett széles vonal idézi majd annak a teherautónak az útját, amellyel Anis Amri tunéziai iszlám terrorista az ott tartott karácsonyi vásár minél több látogatóját próbálta eltaposni.
A merénylet napját is rögzítő feliratot kiegészíti egy reménykeltő fohász is, minden ember békés együttéléséről. Ezt a sommás félmondatot azonban a berlini törvényhozás több ellenzéki képviselője kevesli, mondván, csupán a lényeg marad le az emléktábláról, az, hogy
a terrorcselekmény iszlám erőszakból fakadt.
A merénylet hátterének felderítésével megbízott képviselőházi bizottság elnöke, a kereszténypárti Burkhard Dregger hangsúlyozta, hogy a politikai tapintat mellett azért említést nyerhetett volna az a törekvés, hogy egységbe tömörülünk a szélsőséges iszlám terror fenyegetésének elhárítására.
Az emlékmű kivitelezésével megbízott cég szóvivője ezt azzal utasította vissza, hogy az áldozatok hozzátartozóinak egyetértésével nem történt említés a terror indokáról. Utalt arra is, hogy korábban elhelyezett emléktáblák sem tesznek említést arról, hogy milyen okból történt az erőszak. Így az 1980-ban a müncheni sörfesztiválon elkövetett bombarobbantás színhelyén felállított emlékfal is csak az áldozatokra utal, ahogy a Vörös Hadsereg Frakció nevű szélsőbaloldali szervezet által a legfelső államügyész ellen 1977 tavaszán, Karlsruheban végrehajtott támadás emléktáblája is csupán merényletet említ és az áldozatok emlékének adózik.
A berlini Vilmos császár emléktemplom előtt a terrortámadás elkövetésének első évfordulóján, december 19-én tervezik a komoly vitát kiváltott emlékmű ünnepélyes felavatását.