Miután a parlamenti választások első fordulója után nyilvánvalóvá vált, hogy az Emmanuel Macron által alapított A köztársaság lendületben, illetve a Francois Bayrou jelenlegi igazságügyminiszter vezette, Modem nevű jobbközép párt alkotta választási koalíció nemcsak abszolút többséget szerezhet a parlamentben, de a kétharmadot is elérheti, egyre többen mutatnak rá a francia választási rendszer problematikus pontjaira.
Az egyik legvilágosabb okfejtés Jacques Sapir neves baloldali közgazdásztól származik, aki szerint az első fordulón regisztrált rendkívül alacsony, mindössze 49 százalékos részvétel
a kétfordulós többségi választási rendszer határaira hívja fel a figyelmet.
E rendszer alapján a parlamenti képviselőket egyéni választási kerületekben választják meg, éspedig úgy, hogy az első fordulóban az nyer, aki megszerzi a szavazatok abszolút többségét és a választási listákra feliratkozott választók legalább egynegyedének a voksát.
Ha első körben nincs nyertes, második fordulót tartanak, amelyen azok a jelöltek maradnak versenyben, akik a nyilvántartásba vett szavazók voksainak legalább 12,5 százalékát begyűjtötték. A második fordulót a legtöbb szavazatot megszerző nyeri, miközben a vesztesekre leadott szavazatok nem számítanak.
Jacques Sapir szerint a jelenlegi alacsony választási részvétel mellett az a helyzet állhat elő, hogy A köztársaság lendületben és a Modem koalíciója az 577 parlamenti mandátumból 410-450-et szerezhet meg, ami 71-78 százalékos többséget jelenthet.
A közgazdász arra hívja fel a figyelmet, hogy a mostani, második forduló előtti politikai felállást a voksolók 49 százalékának az egyharmada alakította ki. Ami azt jelenti, hogy a jelenlegi, potenciálisan megválasztandó kormánytöbbség az összes francia választó 16 százalékának köszönhetően juthat több mint kétharmados többséghez.
Ez a felállás Sapir szerint nemcsak legitimációs, de komoly demokratikus problémákat is fölvet. Annál is inkább, mivel a leendő legnagyobb ellenzéki erőt várhatóan a jobboldali Republikánusok és a jobbközép UDI adják majd, ám e két párt politikai célkitűzése gyakorlatilag
csaknem mindenben megegyezik Macron pártjának programjával.
Ez a brutális többség alapvetően a föderális Európai Unió és általában a globalizáció támogatóit tömöríti majd, a nemzeti szuverenitás fontosságát hangsúlyozók tábora, melyet szakértők közel 50 százalékosra tesznek, jelenleg gyakorlatilag parlamenti képviselet nélkül marad.
A politikai elemzők szerint a következő évek egyik nagy politikai kihívása éppen e második tábor képviseletének a megszervezése lesz.