A brit parlament Felsőháza, a House of Lords sürgősebbnek látja a Nagy-Britanniában dolgozó uniós állampolgárok jogainak védelmét, minthogy ezeket Theresa May az európai országokban letelepedett vagy ott dolgozó britek jogainak Brexit utáni megőrzése érdekében csere-alapon letárgyalná, ezért siettében leszavazta a kormányt.
Ez azonban nem tántorítja el a miniszterelnököt attól a szándékától, hogy miután a végső döntést hozó Alsóház - reménye szerint - felülírta a lordok döntését, március végén megnyomja a gombot. Ezzel beindítja az uniós eljárásrend 50-ik pontját, Nagy-Britannia kilépési folyamatának az első forma szerinti lépését.
Közben a Brexit várható következményeit latolgatja Nicola Sturgeon, Skócia első-minisztere, aki legalább olyan kemény fából faragott politikus-asszony, mint a kormányfő. Felvetette, hogy a Brexitről tartsanak újabb népszavazást. De bárhogy legyen is, az uniótól való elszakadást ellenző Skócia megvizsgálja, hogy a brit kilépés után nem kellene-e fokozottabban függetlenednie.
Theresa May hallani sem akar ilyesmiről. Nicola Sturgeonnek pénteki beszédében azt üzente, hogy "a politika nem játék", manőverezés helyett azon kellene igyekeznie, hogy rendbe tegye az elhanyagolt skót tanügy és egészségügy állapotait.
A miniszterelnök a Nagy-Britanniában élő és dolgozó uniós állampolgárok jogainak Brexit utáni fenntartását elszakadási tárgyalásai során ütőkártyaként kívánná felhasználni. Mégpedig annak érdekében, hogy az a milliónyi brit nyugdíjas, aki évek óta odatelepedettként élvezi a spanyol tengerpart vagy a francia vidék klimatikus előnyeit, és az a százezernyi brit, aki Európában dolgozik, szintén megőrizze jogait a szociális ellátásra meg a ki- be utazás szabadságára.
A németországi britek közül mindenesetre egyre többen kérelmeznek óvatosságból német állampolgárságot. A napsugaras klímát élvező brit nyugdíjasoknak viszont egyelőre megoldhatatlan problémája, hogy a fonsterlingért mostanság kevesebb eurót kapnak.