Ja Ma, a Kínában szinte mindent árusító Alibaba online áruház vezetője januárban találkozott Donald Trumppal. Valószínűleg az amerikai elnök protekcionista és harcias megjegyzéseire válaszul most azt mondta: cége 1 millió új állást hoz létre az Egyesült Államokban.
„A világnak szüksége van a globalizációra, szüksége van a kereskedelemre” – tette hozzá.
Ausztráliában, az Alibaba helyi képviseletének megnyitóján ugyanakkor vészjósló megfogalmazást is tett: „mindenki aggódik a kereskedelmi háborúk miatt. Ha leáll a kereskedelem, megindul a háború”.
Donald Trump hol azzal vádolta meg Kínát, hogy „állásokat lop el” Amerikától, hol azzal, hogy manipulálja a yüan árfolyamát és így jut kereskedelmi előnyhöz. Ezzel növelte a két ország közötti feszültséget, amelyet kínai oldalról a hatalmas ázsiai ország tengeri terjeszkedése tüzel.
Trump például közölte, hogy Amerika megvéd egy olyan szigetcsoportot is, amelyet Japán és Kína egyaránt magáénak vall. A Dél-Kínai Tengeren mesterséges szigeteket és kifutópályákat építő Kínát mindez mélységesen felháborítja.
Aggodalmat keltett az is, hogy Steve Bannon, Donald Trump fő stratégája és sokak szerint a Fehér Ház szürke eminenciása egy rádióinterjúban azt mondta: 5-10 éven belül háború indulhat meg az Egyesült Államok és Kína között.
Az Independent brit lapnak nyilatkozó geopolitikai elemzők szerint ennek még kicsi a valószínűsége, de az eredmény katasztrófális lenne a világra nézve.
A szakértők szerint a felek nem alkalmaznának atomfegyvert, de a harcban edzett és technológiai fölényben lévő amerikai haderő példátlanul agresszív háborút folytatna és hatalmas vereséget mérne a tapasztalatlan Kínai Néphadseregre.
A különösen nagy kárt okozó kimenetel a Kínában kialakuló hatalmi vákum és a nemzetközi kereskedelmi útvonalak elzárása lenne, amivel végső soron a világ veszítene.