Magyarország Oroszországhoz való közeledése aggodalommal tölt el más EU-tagállamokat – írja a Reuters.
A hírügynökség megemlíti a magyar gesztusok között az orosz és részben szovjet katonák előtt tisztelgő esztergomi emlékművet – bár arra nem tér ki, hogy az a városban, az I. világháborús hadifogságban meghalt néhányezer katonára is emlékezik.
Európában komoly az aggodalom amiatt, hogy Trump elnök támogatja Nagy-Britannia kilépését az Unióból és a Reuters szerint Putyin orosz elnök is az EU-ellenes pártok hangos támogatója. Orbán Viktor miniszterelnököt pedig a blokk „egyik leginkább euroszkeptikus vezetőjének” nevezi.
„Az EU-n belül Magyarország az orosz érdekek szószólója, Orbán részben követte a Kreml receptjeit: így például lesújtott a civilszervezetekre, amelyeket azzal vádol, hogy külföldi anyagi támogatással próbálják aláásni a politikai rendet” – teszi hozzá a hírügynökség.
A magyarok igazodása éles kontrasztban áll a többi EU-állam lépéseivel. Finnországban például annyira aggódnak az állítólagos orosz befolyás miatt, hogy ügynökségeket állítottak fel annak visszaszorítására. A cseh kormány pedig létrehozott egy szervet „az orosz hackerek által folytatott információs háború” elleni védelemre – írja még a Reuters.
Mindeközben a magyar kormányfő és az orosz elnök találkozójának egyik témája a gázimport lesz.
A szokatlan hideg miatt a várnál jobban csökkentek a magyar gáztartalékok, bár a kormány szerint az ellátás biztosított. A Gazprom vezetése pedig amiatt aggódik, hogy szerintük Ukrajnában, „abnormálisan alacsony” szintre estek a gáztartalékok. Így kérdéses, hogy az ország „kitart-e amellett, hogy megbízható tranzitországként biztosítsa az Európába indított orosz gáz” szállítását – mondta a Rosszijszkaja Gazeta című lapnak Alekszej Miller vezérigazgató.
Miller szerint megnőtt az európai kereslet az orosz gázra, és a Gazprom immár 34%-ban fedezi az európai igényeket. Leginkább Magyarország, Szerbia és Bulgária vásárol a korábbinál több földgázt Oroszországból – tette hozzá.
A New Europe – új Európa – nevű hírportálon Konsztantyin Szimonov, az orosz Nemzeti Energiabiztonsági Alap igazgatója viszont azt írta, hogy törvényi és technikai okok miatt jelenleg szinte már lehetetlen tovább növelni az Ukrajnán keresztül Európába szállított orosz gáz mennyiségét.
Ehhez meg kéne hosszabbítani a Kijevvel kötött, 3 év múlva lejáró tranzitszerződést, továbbá 10-12 milliárd dollárt kell befektetni az elöregedett ukrajnai gázvezetékrendszer felújítására. Utóbbival szemben jelentősen gyengült az ellenállás az amerikai elnökválasztás eredménye miatt – írja Szimonov.
Hozzáteszi azt is, a régióba Ukrajna megkerülésével is tudnak szállítani: sikerült megállapodni Szlovákiával, hogy hálózatát felhasználva az Északi Áramlat vezetéken érkező gázt tovább tudják küldeni Ausztriába, Magyarországra és Szerbiába.