Kinek higgyünk, hamisított hírek jobbról-balról – így érezheti magát az amerikai átlagpolgár, aki megpróbál objektív maradni abban a kérdésben, hogy Oroszország segíti-e hatalomra Donald Trump megválasztott elnököt.
A hacker-saga újabb fejezeteként Trump és az általa élesen bírált hírszerzési vezetők találkozót szerveztek meg péntekre – miközben utóbbiak határozottan állítják: bizonyítani tudják, hogy Moszkva irányította azokat az internetes kalózokat, akik Hillary Clinton demokrata elnökjelölt számára kényes adatokat hoztak nyilvánosságra és így úgymond elősegítették Trump győzelmét.
A retorika mindkét oldalon heves. A demoratapárti és oroszellenes oldal szerint „az oroszok meghackelték a választást”, azaz nemcsak kínos adatokat dobtak be a közbeszédbe, de kibertámadásaikkal a voksok meghamisításában is részt vettek.
A másik oldalon Donald Trump mellett az adatokat kiadó WikiLeaks-oldal vezetője, Julian Assange is tagadja, hogy az oroszoktól kapott ellopott e-maileket. Közben az ügyben megszólalókat ellenfeleik karaktergyilkosságokkal próbálják megfékezni.
Assange, aki egy időben a liberális beállítottságú média hőse volt, karácsonykor a Guardian brit lap célkeresztjébe került. Egy, a Twitteren később sokszor továbbküldött cikk szerint kiállt Trump mellett és demokratikusnak állította be Oroszországot. Kiderült, hogy a Guardian-cikk az olasz La Reppublicának adott angol nyelvű interjú átszerkesztett és manipulált változata volt, ami miatt az eredeti szerző hevesen tiltakozott – de az ő véleményét jóval kevesebben osztották meg a Twitteren. A Guardian később helyesbítésre kényszerült.
Közben Trump arra a hírre kapott rá, hogy a demokraták elleni tavalyi hackertámadás után a párt nem engedte meg, hogy az FBI – tehát egy állami hivatal – megvizsgálja a párt szervereit.
Ehelyett egy magáncég, a CrowdStrike hálózati biztonsági cég nyomozhatott a betörés ügyében. Így az amerikai rendvédelmi és hírszerzési ügynökségek úgy vádolták meg az oroszokat, hogy csak másodkézből származó információjuk volt – hangoztatta egyik Twitter-bejegyzésében Trump.
Egy demokrata-párti szóvivő azt is állította, hogy az FBI „nem kért hozzáférést a feltört szerverekhez”.
„Miért olyan biztosak a hackelésben, ha nem is kérték, hogy megvizsgálhassák a szervereket? Mi folyik itt?” – kérdezte Trump.
A megválasztott elnök ebben a felfokozott hangulatban várta a pénteki találkozót, amikor a hírszerzési vezetők – ígéretük szerint – részletes bizonyítékkal szolgálnak. A titkos jelentést azonban még a találkozó előtt látták az NBC News riporterei, ami ugyancsak felháborította Trumpot. Az anyag szerint orosz hackerek 2008-ban és 2012-ben is feltörtek szervereket és még a Fehér Házba is bejutottak.