"A munka kiút a szegénységből" - hirdeti a brit kormány, és a foglalkoztatottság nő, a munkaképes lakosság 74 százaléka dolgozik, nem szorul munkanélküli segélyre, de jóllehet a minimálbér valamicskét emelkedett, mégis megdöbbentően széles az úgynevezett "abszolút szegénységben" élők rétege. Ennek két fő oka van. A magas lakbér- és rezsiköltség, valamint az a tényező, hogy igen sokan csak részidős munkát kapnak.
A szegények általában többgyermekesek, tehát a gyermekszegénység mértéke is aggasztó. Nagy-Britanniában nem annyira a nyugdíjasokat sújtja a mélyszegénység, mint a kisjövedelmű dolgozókat. A nyugdíj az árak aktuális szintjéhez igazodik és a hideg idő beálltával a nyugdíjasoknak fejenként 100 font fűtési pótlékot folyósítanak. Elég különös, de a fűtési segélyt a jómódú öregek is automatikusan megkapják. Sokan vélik úgy, hogy a gazdag nyugdíjasok téli fűtéspénzét inkább a dolgozó, többgyerekes szegényeknek kellene kiosztani.
Persze, az egyszeri téli segély nem oldaná meg a legnagyobb problémát, a magas lakbér- és rezsiköltséget. Nagy-Britannia lakosságának körülbelül 13 %-a él Londonban, ahol
hat év alatt 50 százalékkal emelkedtek a lakbérek.
A szegények erre költik jövedelmük egyharmadát.
A Rowntree Alapítvány legfrissebb felmérése szerint immár közel 4 millió fő a dolgozó szegények száma, nyolc alkalmazott közül egy szegény. Öt év alatt egy millióval nőtt azoknak a rétege, akik az átlagbér 60 százalékát sem keresik meg.
A tévériport egy nélkülöző kétgyermekes liverpooli anyát is bemutatott, aki elmondta, hogy állandóan kölcsönkéreget. Eljár élelmiszerosztó helyekre, de tulajdonképpen szégyenli magát, hogy adományra szorul. "Milyen karácsonyunk lesz a gyerekekkel?" - sóhajtja.
A felmérés szerint 2,6 millió gyereknek lesz sanyarú karácsonya.