A Brexithez, azaz az Európai Unióból való kilépéshez, a lisszaboni szerződés 50. cikkelyének aktivizálása szükséges. Ez írja le pontosan, hogy mi a teendő ilyen esetben. Theresa May miniszterelnök már bejelentette, hogy az év végéig semmire sem maradt idő, de legkésőbb 2017 első negyedévének a végéig megtörténik a történelmi lépés, az 50-ik cikkely aktivizálása. Ő úgy véli, hogy ez az aktus a személyes kormányfői döntésétől függ, és mivel a júniusi népszavazáson a választók többsége a kilépés mellett adta le a voksát, nincs szükség parlamenti jóváhagyásra.
Ám a miniszterelnök asszony véleményét a felsőbíróság elé vitték a parlament egyedül érvényes döntési jogának hívei. Első fokon már nekik adtak igazat a bírák a jogkört illetően, de most a végleges döntést tárgyalják meg egymás közt, és január végéig közlik, mire jutottak. Ha a döntés miatt mégis a parlament elé kell vinni a Brexit véglegesítésének az ügyét, akkor 2017 első negyedének a végéig nem lesz idő az 50-ik cikkely aktivizálására, csúszhat a Brexit. Az aktivizálás két éves eljárási folyamat elindítását jelenti, és így a tervek szerint 2019 tavaszán lépne ki Nagy-Britannia az unióból.
Vajon szándékosan húzzák az időt?
A brit kormány sem bánná, ha minél nyugodtabb légkörben lehetne lefolytatni a tárgyalásokat, hogy kedvező feltételeket teremtsen az elszakadáshoz. Szakértők szerint nem ez a helyzet, még az is lehet, hogy azok, akik a jogkörök ügyét a felsőbíróság elé vitték, a Brexit megtorpedózásában reménykednek. De az elszakadás folyamata már szinte visszafordíthatatlan. A kormány a részletekről tárgyal Brüsszellel. Például arról, hogy hajlandó bizonyos uniós szolgáltatásoknak a Brexit utáni fenntartásáért megfelelő térítést fizetni.