Boris Johnson brit külügyminiszter beszédének központjában a Brexit, a briteknek az Európai Uniótól való elszakadása állt. Rámutatott, hogy Nagy-Britannia az unión kívül is világméretű szerepet játszhat egy olyan visszafejlődés meggátolásában, amely azt eredményezné, hogy az erősek "felfalják" a gyengébbeket.
Ehhez fűződően hangsúlyozta, hogy London jelenleg nem kész normalizálni viszonyát Moszkvával, nem változtatja meg álláspontját Ukrajna vagy Szíria problémáját illetően. Abban teljes mértékig támogatja Donald Trump megválasztott amerikai elnököt, hogy számos NATO-tagországban emelni kell a védelmi költségkeretet.
Boris Johnson arról beszélt, hogy a Nyugat nem bukhat el, nem engedheti, hogy olyan brutális régi rend kapjon visszatérési lehetőséget, amely az erőre épül, és a felépített intézményeket ellehetetleníti.
"El kell ismernünk" - mondta a brit külügyminiszter -, "hogy sok tekintetben rossz állapotban van most a világ. Bizonytalanság íveli át a Közel-Keletet, Iraktól Szíriáig és Líbiáig. Az Egyesült Királyságnak is keresnie kell a megoldást, nem bújhat el a feladat elől."
Boris Johnson szerint a feladat megoldása érdekében küzdeni kell azok ellen, akiknek nem tetszik a liberális világrend.
Oroszországgal szemben Nagy-Britannia kész kemény politikára - mondta Johnson -, de ez nem jelenti azt, hogy elzárkózik a tárgyalás lehetőségétől. Viszont London eltökélt szándéka fenntartani a szankciókat Oroszország ellen a Krími-félsziget elfoglalása miatt, és elítéli Oroszország részességét Aleppo elpusztításában.
A brit külügyminiszter szerint Moszkva akkor nyerné vissza becsületét, ha leállítaná szíriai bombázásait, Aszadot béketárgyalásra bírná és Ukrajnában betartaná a Minszki Egyezményt.
A Brexit után Nagy-Britannia továbbra is segédereje lesz az Európai Uniós vállalkozásoknak. "Aki azt hiszi, hogy Nagy-Britannia most túl kicsi és túl szegény a világpolitika befolyásolásához, az nincs tisztában a szigetország erejével és képességeivel" - mondta beszédében Boris Johnson.