Sahram Amiri, iráni atomfizikus, a radioaktív izotópok szakértője 2009-ben tűnt el az Iszlám Köztársaság nagy regionális riválisának számító Szaúd-Arábiában. Egy évvel később tért haza, de érdekes módon Washingtonból.
Amiri a teheráni Malek Astar egyetemen dolgozott eredetileg – az intézmény az iráni védelmi minisztérium kutatóközpontjaként is működik.
A teheráni hatóságok a hétvégén megerősítették, hogy az éveken át fogságban tartott tudóst „államtitkok kiadása” és kémkedés miatt a múlt héten kivégezték. Az ítéletet az iráni Legfelsőbb Bíróság is megerősítette.
„Ez a személy szigorúan titkos információt szerzett és kapcsolatba lépett elsőszámú ellenségünkkel, Amerikával és átadta az ellenségnek a legtitkosabb adatainkat” – idézte a Tasznim iráni hírügynökség az iráni igazságügyi szóvivőt.
A rejtélyes Amiri-ügy jó forgatókönyvet szolgáltathatna egy hollywoodi kémdrámához. Teherán szerint a tudós azután állhatott át az amerikaiakhoz, hogy a hagyományos hadzs zarándoklatra ment a Szaúd-Arábiában található Mekkába.
Mindez 2009 tavaszán történt. Nem sokkal később Irán azzal vádolta meg az Egyesült Államokat, hogy elrabolták a kutatót. Az ABC News azonban arról tudósított, hogy valójában átállt és részletes adatokat szolgáltatott az iráni atomprogramról, ami segített Washingtonnak Teherán nukleáris ambícióinak megfékezésében.
Az Obama-kormányzat és más nagyhatalmak tavaly kötöttek ellentmondásosan megítélt megállapodást Iránnal az urándúsítás korlátozásáról, amellyel az amerikai elnök szerint elejét veszik annak, hogy Teherán atomfegyverhez jusson. Vajon Amiri is közvetetten érintett volt és most az életével fizetett?
Ő maga azt állította, hogy bekábítószerezték és pszichológiai nyomás alatt tartották Amerikában, de soha nem árulta el a hazáját.
Az Egyesült Államokban tartózkodva a tudós bizarr YouTube-videók sorában jelent meg. Az egyiket az Iráni Állami Televízió adta ki és azt mondta, hogy a tudóst a CIA és a szaúdi hírszerzés közös akciója során rabolták el Medinában. Egy másodikban már maga Amiri mondta azt: úgy döntött, az Egyesült Államokban folytatja tanulmányait. Később azonban besétált az Iránt képviselő pakisztáni nagykövetségre és azt mondta, haza akar térni.
Otthon fogságból szabadult hősként ünnepelték és a külügyi államtitkár fogadta a reptéren. Ezt követően nem volt világos, mi történt vele egészen addig, amíg iráni ellenzéki oldalakon meg nem jelent, hogy börtönbe vetették és megkínozták – emlékeztet a Guardian.
Hillary Clinton akkori amerikai külügyminiszter közben azt állította, hogy Amiri szabad akaratából tartózkodott Amerikában. A Washington Post viszont azt írta, hogy a CIA 5 millió dollárt adott neki az iráni atomprogramról szóló információkért. A Hillary Clinton tavalyi email-botránya után publikált több üzenet is arra utalt, hogy Amiri átállt az amerikaikhoz, ami megpecsételhette sorsát.
A volt külügyminiszter, - most demokrata elnökjelölt - magánszerverén bonyolított levelezésben például egy beosztottja, Richard Morningstar, volt Eurázsia energia-ügyekkel foglalkozó különmegbízott ezt írta Clintonnak:
„El kell fogadnunk Amiri aggályait és félreértésnek kell beállítanunk a történteket, amiben nem volt rosszindulat. Minden meg kell tennünk, hogy ilyesmi ne ismétlődhessen meg. Kell egy kiskaput hagynunk a barátunknak. Személyesen nem tudunk amúgy sem tenni semmit. Ha el kell utaznia, akkor legyen úgy.”
Iránban az amerikaiakkal kötött atomalkut ellenző keményvonalasok ellenőrzik az igazságszolgáltatást és így akartak egyszerre üzenni a liberálisabbnak tartott Roháni elnöknek és az Egyesült Államoknak - mondta a Guardiannek Dina Esfandiary, a Londoni King's College biztonságpolitikai szakértője.