Az Egyesült Államok Nukleáris Biztonsági Ügynöksége nemrég engedélyezte, hogy modernizálják a B61-es nukleáris fegyvert, ami máris éles reakciókat váltott ki Moszkvában.
A program becslések szerint 1 billió dollárjába kerül majd az amerikai költségvetésnek. Az újfajta B61-est „etikusabb” fegyvernek is nevezik, mert kisebb a pusztító ereje, de az oroszok szerint épp ez az, ami lehetővé teszi a bevetését.
A hidegháború idején Európában is hadrendben voltak a NATO-nál taktikai atomfegyverek – amelyek nagyobb szovjet csapattesteket tudtak volna elpusztítani – de nem okoztak volna tartós sugárszennyezettséget a bevetés helyszínén.
Az oroszok most azt mondják: a Pentagon számára „csábítóvá válhat” az új fegyver bevetése.
Szergej Rjabkov, külügyminiszter-helyettes is arról beszélt, hogy az új, kevésbé pusztító robbanófejek „részben destabilizálják” a nukleáris egyensúlyt.
Az Egyesült Államoknak jelenleg 7000, míg Oroszországnak 7300 nukleáris robbanófeje van. Nagy-Britannia 225 robbanófejjel rendelkezik és emellett atomhatalom Franciaország, valamint India és Pakisztán is. Izrael tagadja, hogy atomfegyverei lennének, de a nemzetközi média kész tényként kezeli hogy a zsidó állam szintén rendelkezik atomfegyverrel.
Mihail Uljanov, az orosz külügyminisztérium fegyverzetellenőrzési osztályának vezetője szerint az amerikaiak által „etikusnak” nevezett új robbanófejekkel épp az a baj, hogy gyengék és kevésbé pusztítók, és megismételte az érvet, hogy megnő a kísértés a bevetésükre.
Harciasabb orosz illetékesek arra figyelmeztettek, hogy az Egyesült Államok az az ország, amelyik már bevetett háborús helyzetben atombombát. Nincs szükségünk több Harry Trumanhoz hasonló semmirekellőre – mondta egy illetékes a Hirosima és Nagaszaki bombázását elrendelő II. Világháborús elnökre utalva.
Moszkvában azt is hangsúlyozták: bármilyen határincidens a két ország között gyorsan átcsaphat atomháborúba.
Érdekes módon a NATO európai erőinek volt helyettes főparancsnoka is azt a sörtét képet írta le új könyvében, hogy 2017-ben „teljességgel elképzelhető” a felek közötti atomháború. A brit Sir Richard Shirreff szerint Oroszország elfoglalja Ukrajnát, majd a három NATO-tagállam balti államot. Shireff azt állította, hogy az atomfegyverek alkalmazása „bele van égetve az orosz katonai doktrínába” – bár Lavrov orosz külügyminiszter azt mondta: országa soha nem támadna NATO-államokra.
Közben amerikai illetékesek azt mondták: a robbanófejek modernizálásával azt remélik, hogy húsz évvel meg tudják hosszabbítani a fegyverek élettartamát.