Káosz, több százezer polgári áldozat, Iszlám Állam és közel kétszáz halott brit katona – a szigetországban így látják a 2003-as iraki invázió mérlegét.
Az amerikai vezetéssel indított akcióban George Bush elnök legfőbb támogatója Tony Blair akkori miniszterelnök volt.
A Londonban kedden napvilágot látó Chilcot-jelentést azért is várták sokan, mert arra voltak kíváncsiak, hogy mekkora felelősséget tulajdonít Blairnek, aki hamis és félremagyarázott hírszerzési jelentések alapján állt ki a háború mellett.
A két és félmillió szóból álló – a Bibliánál háromszor hosszabb - anyagot hét éven át szövegezték, Sir John Chilcot, a vizsgálat vezetőjének irányításával. Sir John azt mondta, reméli, hogy a jövőbeli háborúk megindításáról sokkal nagyobb körültekintéssel döntenek majd. Azt is hozzátette, hogy az anyag több vezetőt is bírál majd.
A nagy kérdés azonban az volt a publikálás előtt, hogy mekkora felelősséget tulajdonít majd Tony Blairnek. Kiszivárgott információk szerint Blair nem számíthat súlyos személyes bírálatra, ami még inkább feldühítheti az Irakban elesett katonák családjait és a több százezer polgári halottra emlékező jogvédőket.
„A háború totális katasztrófa volt. Ha a Chilcot-jelentés nem teremt alapot arra, hogy jogi eljárást indítsunk, akkor valami nagyon elromlott a politikai rendszerünkben” – mondták a jelentés előtt az egyik elesett katona, Matthew Bacon őrnagy szülei. „Annak a vezetőnek, aki ok nélkül küldi háborúba katonáit szembesülnie kell a következményekkel” – tette hozzá az őrnagy apja Tony Blairre utalva.
A háború megindítását annak idején Nagy-Britanniában is tömegtüntetések kísérték, egyes miniszterek lemondtak, míg Blair és támogatói először a tömegpusztító fegyverek hamisnak bizonyult fenyegetésével, majd az iraki diktátor, Szaddam Husszein megbuktatásával magyarázták, hogy miért is kellett harcba indulni.
Az, hogy a jelentés a Brexit-népszavazás után jelenik meg, jól jön a brit konzervatív pártnak, amely Tony Blair bírálatával egy időre elterelheti a figyelmet a népszavazás súlyos következményeiről. 2003-ban a tory képviselők nagy része is támogatta ugyanakkor a Szaddam Husszein elleni háborút.
Az invázió hatásait a mai napig lehet érezni. Szomorú példa erre az Iszlám Állam által felvállalt hétvégi bagdadi merénylet. Az iraki hatóságok közölték, hogy robbantások halottainak száma már 250-re ugrott.