Péntek reggel nyolc óra után kihirdették az európai uniós tagságról tartott nagy-britanniai népszavazás hivatalos végeredményét. 17 millió 410 ezren voksoltak a Brexit, vagyis az unióból való kilépés, 16 millió 141 ezren a bentmaradás mellett. A kilépési procedúra tehát kezdetét veheti.
Délelőtt fél tízkor David Cameron miniszterelnök a Downing Street-i rezidenciája előtt mondott rövid beszédet az összegyűlt tudósítók sokasága előtt és bejelentette, hogy még az októberi konzervatív pártkonferenciát megelőzően leköszön, a kormány vezetését másnak adja át.
A brit nép többsége tehát amellett döntött, hogy az ország lépjen ki az Európai Unióból, kezdje el a procedúra lebonyolítását, ami számítások szerint legalább két évig el fog húzódni. Ez idő alatt Nagy-Britannia a közösség tagja marad, de csökkent befolyással. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke máris arra hívta fel a figyelmet, hogy ne feledjük, az unió egyelőre változatlanul 27 országból áll.
Két fő tényező okozta a Brexit bekövetkezését. Az egyik az uniós integráció erőltetése volt, az, hogy néhány tagország vezetői szinte európai Egyesült Államok létrehozását látják célravezetőnek. A britek nehezen tűrték Brüsszel beleszólását olyan ügyekbe, amelyekbe szerintük nemzeti szinten helyesebb dönteni.
A másik a szabad munkaerő-vándorlás kérdése volt. Tény, hogy a szigetországba érkező munkavállalók pótolják az elöregedés miatt előálló kiesést, és adójukkal hozzájárulnak az elöregedő társadalom szociális költségeinek fedezhetőségéhez. De sok brit látja úgy, hogy túl nagy a beözönlés, a kelet-európai vendégmunkások immár kétmilliós tömege lenyomja a béreket.
Felmerült, hogy az ausztrál pontrendszer brit változatát kellene bevezetni. Ez a már itt lévő vendégmunkások státusát nem érintené, de ezentúl angol nyelvtudáshoz valamint szakképzettséghez kötné a munkaengedélyek kiadását.
A népszavazás eredménye, a Brexit, csatavesztés a bentmaradást szorgalmazó ellenzéki Munkáspárt számára, de ugyanígy a kormányzó Konzervatív Párt bentmaradást óhajtó szárnyának is, amelyet David Cameron miniszterelnök irányított. Több szakértő véli úgy, hogy jobb lett volna, ha nem involválja magát ilyen formában. Ezért péntek délelőtt a kormányfő bejelentette, hogy - bár hat éven át végzett országvezetői munkája sok eredményt hozott, például európai uniós engedmények kiharcolását - még az októberi pártkonferencia előtt leköszön, addig a párt kiválaszthatja az utódját. Szándékáról értesítette a királynőt. A miniszterelnökségi megbízatásra a volt londoni polgármester, Boris Johnson pályázik elsősorban.
A kilépési eljárás hivatalos megindítása rövidesen megtörténik, a lebonyolítás éveket vehet igénybe. A brit kormány ezt rendezetten, tervezetten, nyugodt körülmények között kívánja végrehajtani, elhárítva a pénzügyi bizonytalanságot, sőt: megőrizve a londoni city világviszonylatban fontos pénzügyi szerepének fenntartását is.
A népszavazás folyamán mutatkozó brit regionális eltérések kiütközése nem lebecsülendő tényező: London bent maradt volna az unióban, míg Anglia és Wales egésze nem, a skótok és az észak-írek pedig határozottan ellenezték a Brexitet. Tehát felmerül a kérdés: miféle lesz az elszakadó Anglia és az ezzel szembehelyezkedő Skócia egymás közötti viszonya, erősödik-e a skót elszakadási mozgalom? Újból erősebben hallatszik az ír egyesítés pártolóinak hangja is. Nagy-Britanniában társadalmi kérdések várnak megoldásra.