Ahogy arról az Infostarton is beszámoltunk, érdekes műholdfelvétel került napvilágra a Balaton térségéről az elmúlt napokból. Mint némi zavar után kiderült, az árvaszúnyogok rajzása „belezavar” a radarképekbe, ezért látszott kék folt a tó felett az esti órákban.
A jelenséggel kapcsolatban Vasas Gábor, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet igazgatója osztott meg néhány gondolatot a felvételekről beszámoló vmet.hu Facebook-közösségével.
Mint írta, az árvaszúnyogoknak – melyek valójában nem csípnek – sok faja él a Balatonban, de
tömegesen néhány szokott megjelenni. Ezek az állatok a Balaton ökológiai működésének nélkülözhetetlen szereplői. Az elmúlt két év balatoni rajzásai különösen érdekesek voltak. A tavalyi, a régen nem látott tömeges megjelenésével tűnt ki, valamint azzal, hogy leginkább a keleti medencében okozott nagyon intenzív elnyújtott rajzást, tulajdonképpen egész nyáron. De az idei is tartogat
meglepetéseket – jegyezte meg.
Mint emlékeztetett, már a tavalyi nagy balatoni árvaszúnyog-rajzás idején több hajós és vitorlázó jelezte az intézet felé, hogy a fedélzeti radarokon különös jelek (visszhangok) jelentek meg a Balaton felett. Idén ezt sikerült más oldalról is igazolni.
„A HungaroMet siófoki obszervatóriumával és annak kiváló vezetőjével, Horváth Ákossal és csapatával együttműködve olyan meteorológiai radarfelvételeket sikerült elemezni, amelyeken a tömeges árvaszúnyog-rajzások egyértelmű radarjelet adtak. Tegnap és tegnapelőtt (július 17-18-án – a szerk.) naplemente után, a rajzás csúcspontjában jól kirajzolódott a Balaton fölött a biológiai eredetű jel” – írta Vasas Gábor, hozzátéve, hogy külön érdekesség, hogy egyik nap egy közeledő, végül elmaradó zivatarlánc is megjelent (volna) ugyanazon a radarképen, így egyszerre lehetett megfigyelni a meteorológiai és a biológiai jelenségeket.
A nagy rajzást a BLKI tavaly már tavasszal jelezte, ennek alapja az üledékben fejlődő lárvák mennyiségének vizsgálata volt. A nagy lárvasűrűség valóban nagy rajzást eredményezett. A tavalyi évet azonban az is különlegessé tette, hogy az egymást követő száraz hidegfrontok elnyújtották a rajzást, különösen a Balaton keleti medencéjében. A rajzás nem néhány nap alatt zajlott le, hanem hosszabb időszakra oszlott szét.
Az idei előrejelzésük jóval kisebb rajzást valószínűsített. Ennek oka egyszerű volt:
- kevesebb fejlődő lárvát találtunk az üledékben;
- május és június időjárása kedvezően, fokozatosan melegedett;
- meg is indult egy egyenletes, mérsékelt intenzitású rajzás.
Minden arra utalt, hogy egy átlagos balatoni szezon következik, ami július elejére lezajlik. Aztán egyszer csak a rajzás szinte teljesen megszűnt. Elsőre úgy tűnhetett, hogy egyszerűen kirepült az összes kifejlődött egyed. Csakhogy nem ez történt. A nyár elején rendkívüli hőhullám, úgynevezett hőkupola alakult ki. A Balaton vize olyan mértékben felmelegedett, hogy több helyen már a 29–30 Celsius-fokot is megközelítette vagy meghaladta. Ezek a hőfokok a Balaton élőlényközösségét is megviselték. Ez azért fontos, mert bár a Balaton domináns árvaszúnyogfaja, a Chironomus balatonicus melegkedvelő fajnak számít, ennek is van optimális hőmérsékleti tartománya, amely nagyjából 18–24 Celsius-fok közé esik.
A legtöbb élőlényhez hasonlóan nála sem igaz, hogy minél melegebb van, annál jobb (sőt). Egy bizonyos pont után a túl magas hőmérséklet már stresszt okoz. Feltételezésük szerint pontosan ez történt. A fejlődés és a bábozódás lelassult vagy átmenetileg „megakadt”, ezért a hőkupola idején szinte teljesen eltűntek az árvaszúnyogok. De nem azért, mert elfogytak, hanem mert a fejlődésük átmenetileg „megállt”.
Aztán amikor a Balaton vize ismét 22–25 °C közé „hűlt” vissza, újra kialakultak a faj számára kedvező feltételek. Ekkor azonban már közel két hét fejlődése „halmozódott fel”. Ennek következménye, hogy
naplemente után egyszerre kezdtek tömegesen kirajzani azok az egyedek, amelyek korábban a hőstressz miatt nem tudták befejezni fejlődésüket.
Ez magyarázhatja a most tapasztalható intenzív, már a radaron is kirajzolódó esti rajzásokat (leginkább 20.00-23.00 között, de ez is módosulhat, időjárási események miatt). Ez egy radaron látható „zavar” – mutatott rá a szakember, hozzátéve, hogy a radaron látható színek alapján nem érdemes mennyiségi összefüggéseket levonni.
Arról is beszélt, hogy az árvaszúnyogok gyenge repülők, ezért ha a rajzás idején (amikor a vízből „kitörnek”) enyhe északi vagy északnyugati légmozgás uralkodik, akkor a kirepülő rovarok jelentős
része a déli part felé sodródik. Ezért előfordulhat, hogy az északi parton élők kevésbé érzékelnek
valamit a rajzásból, miközben Siófokon, Zamárdiban vagy más déli parti településeken látványos tömeg jelenik meg. Aki nem látott még ilyet, talán el sem tudja képzelni, micsoda egyedszámról van szó.
Összefoglalójában Vasas Gábor írt arról is, hogy miért fontosak a Balatonnál az árvaszúnyogok, illetve hogy mitől tiszítják meg a tavat – a teljes írás itt olvasható.
A BLKI igazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában is beszélt a tavaink állapotáról – az interjút alább megnézhetik.