Az idegenforgalmi szempontból is kiemelt jelentőségű tavaink, így a Balaton és a Tisza-tó mellett található természetes fürdőhelyek többsége továbbra is kiváló besorolású. A fürdőzésre alkalmas folyószakaszokon kijelölt strandok 90 százaléka jó vagy kiváló minősítést kapott – írja a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) közlése alapján a Webbeteg.
A Balaton esetén a Balatoni Limnológiai Intézet kutatói szerint a kiszáradásra jelenleg nincs reális esély, viszont az alacsony vízállású időszakok gyakoribbá válhatnak a jövőben. A valódi veszély inkább az, hogy romlik a vízminőség, nő az algavirágzások gyakorisága, sérülnek az élőhelyek, átalakul az ökológiai egyensúly.
Emelkedik a tó átlaghőmérséklete, gyakoribbak és intenzívebbek a hőhullámok, emiatt a párolgás is fokozódik. A sekélyebb állóvizekben gyakrabban fordulhat elő cianobaktériumok tömeges elszaporodása, sérülnek az élőhelyek, átalakul az ökológiai egyensúly. A kijelölt fürdőhelyek vízminőségét az üzemeltetők rendszeresen vizsgáltatják laboratóriumban: egyszer a szezon előtt, és legalább havi egyszer a szezon alatt. A vizsgálatok során a kutatók helyszíni vízmintát vesznek és abban nézik az esetleges szennyeződéseket.
A mintákban elsősorban a szennyvíz eredetű baktériumok jelenlétét vizsgálják. Attól függően, hogy ezek a vizsgált baktériumok milyen mennyiségben vannak jelen, az adott vízminta a „megfelelő” vagy a „nem megfelelő” kategóriába sorolható. A helyszínen szemrevételezéssel ellenőrzik a víz átlátszóságát és az esetleges felszíni szennyeződéseket is.
A portál azonban figyelmeztet, hogy még ha nem is tiltott a fürdőzés, a fertőzésveszély akkor sem kizárt, habár bőrrel való érintkezés útján valószínűtlen. Fertőzéseket leginkább a víz lenyelésével, a vízpára belégzésével, nyílt sebeken keresztül szedhetünk össze, valamint találkozhatunk kórokozókkal a zuhany padlóján, a létrákon és a mosdókban is.
Ezek a kórokozók számos különböző tünetet, betegséget okozhatnak:
- emésztőrendszeri problémákat,
- bőrfertőzéseket,
- húgyúti fertőzéseket,
- valamint szemészeti problémákat is.
Éppen ezért kiemelten fontos, hogy ne menjünk strandra, és főként a vízbe, ha fertőző betegségben szenvedünk, vagy fennáll annak a gyanúja; ha hasmenéssel küzdünk; ha nyílt seb található a testünkön.
A tó vizét szennyezhetik az ipar és a mezőgazdaság által használt termékekből származó vegyszerek, műanyagok, fertőtlenítők, rovarirtók, kozmetikumok, gyógyszerek, rekreációs szerek. Ezek vég- és bomlástermékei közvetett vagy közvetlen módon, így például a nyaralók által megjelenhetnek a felszíni vizekben, folyókban, tavakban, hatást gyakorolva ezzel az ott élő vízi ökoszisztémák elemeire.
Az emberi mulasztás is egy lényeges szennyezőforrás: a tóba kerülő állati vagy emberi fekália fertőzést (pl. hányással, hasmenéssel járó calicivírus okozta megbetegedés) okozhat, volt már rá eset, hogy tömeges rendezvényeken történt ilyen incidens, illetve néhány éve Balatonszemesen és Balatonlellén szennyezett víz került a tóba, szerencsére időben sikerült kitisztítani a területet.
A fürdőzésre alkalmas élő vizekbe tömeges fekáliát felelőtlenség elhelyezni, pl. a hajókból üríteni, hiszen ez potenciális fertőzésforrást jelent, különösen a beteg ember általi széklet okozhat problémát. A calicivírusnak nagyon kicsi az infektív dózisa, azaz kb. 10 ilyen vírus elegendő ahhoz, hogy megbetegedjünk, bár szerencsére rövid idő alatt elpusztul a vízben. A hajózási és környezetvédelmi előírások értelmében minden kereskedelmi kikötőben biztosítani kell a szennyvíz, valamint az egyéb hulladékok megfelelő elhelyezését, a kikötőkben és az úszólétesítményeken szigorúan tilos a kommunális szennyvíz (WC, mosogatóvíz) közvetlen vízbe engedése.
A sérülésekre is figyelmeztet az egészségügyi szakoldal: a leggyakrabban kagyló okozta vágás, valamint rovarcsípés és horzsolás miatt keresik fel az elsősegélynyújtó pontokat a nyaralók a Balatonnál. A Magyar Vöröskereszt Balatoni Elsősegélynyújtó Szolgálata (BESZ) ingyenes egészségügyi segítséget biztosít a Balaton strandjain, közel 300 fiatal önkéntes segítségével.
A résztvevők a kagyló okozta vágásoktól kezdve a súlyos sérülések ellátásáig számos helyzetben nyújtanak segítséget: szükség esetén stabilizálják a sérült állapotát, megkezdik az újraélesztést, és értesítik a mentőszolgálatot.