Nyitókép: CHAO FU/Getty Images

Rábukkantak a pokolra – ilyennel még nem volt dolga a csillagászoknak

Infostart
2026. március 18. 06:24
Csillagászok azonosítottak egy olvadt lávából álló bolygót, ami egy eddig ismeretlen bolygótípus létezésére utal.

A mintegy 35 fényévnyire található L98-59d néven ismert bolygó körülbelül 1,6-szor nagyobb a Földnél és egy kis vörös csillag körül kering. A csillagászok korábban úgy gondoltál, hogy a megfigyelt bolygót egy mély, folyékony vízből álló óceán lepi, de a legújabb elemzések azt sugallják, hogy valami egészen másról lehet szó – idézi a Portfolio a The Guardian cikkét.

Az égitest úgynevezett globális magmaóceánnal rendelkezik, ami a felszín alatt több ezer kilométer mélyre nyúlhat, sőt, maga a bolygó magja is olvadt állapotban lehet.

Harrison Nicholls, az Oxfordi Egyetem asztrofizikusa szerint az egész bolygó „pépes, olvadt állapotban lehet, olyan, mint a melasz”. Hőmérséklete megközelítheti az 1900 Celsius-fokot, a közeli bolygók árapályereje pedig hatalmas hullámokat kelthetnek a magmaóceánon. Légköre kén-hidrogénben gazdag amit korábban a James Webb űrteleszkóp mérései is már igazoltak. A felsorolt körülmények pedig meglehetősen távol állnak az életre alkalmas körülményektől – olvasható.

Az L98-59d-ről szóló tanulmány szerint – ami a Nature Astronomy folyóiratban jelent meg –

az, hogy a bolygó légköre kénben gazdag, nem összeegyeztethető sem a kőzetbolygó, sem az óceánbolygó kategóriával, vagyis a bolygó méretéhez hagyományosan társított két típussal.

Ezek egyike sem lenne képes közel ötmilliárd éven át fenntartani a kéntartalmú légkört.

A legújabb kutatás fejlett számítógépes szimulációkkal rekonstruálta az égitest történetét a keletkezésétől napjainkig. Az eredmények alapján a mélyben húzódó magmaóceán képes raktározni és megőrizni azokat a gázokat, amelyeket más fizikai folyamatok egyébként már rég eltávolítottak volna.

Az eredmények szerint az olvadt világok az eddig gondoltnál jóval gyakoribbak lehetnek az exobolygók között. Ez óvatosságra inti a kutatókat, ugyanis egyes, úgynevezett lakható zónában keringő égitestek valójában nem feltétlenül alkalmasak az élet számára, mert azok teljesen olvadt állapotban lehetnek.