Nyitókép: MTI/EPA/NASA/OIB/Jeremy Harbeck

Kezd feltárulni a Föld egyik utolsó nagy titka

Infostart
2026. február 3. 07:57
Műholdak és fizikai modellek segítségével a tudósok elkészítették az Antarktisz domborzati térképét, amelyen több ezer, korábban ismeretlen domb, hegygerinc, valamint egy négyszáz kilométer hosszú folyómeder látható. A felfedezés nemcsak azt mutatja meg, hogy valójában hogyan néz ki a kontinens, hanem azt is megváltoztathatja, amit a klímaváltozás és a tengerszint-emelkedés jövőjéről gondoltak.

Egy új térkép példátlan részletességgel mutatja be az Antarktisz felszíne alatti tájat, amely a tudósok szerint nagyban javíthatja a fagyott kontinens megértését. A kutatók műholdas adatokat és a gleccserek mozgását használták fel annak megállapításához, hogyan nézhet ki az Antarktisz a jég alatt − írta a BBC nyomán az Index.

Több ezer korábban ismeretlen domb és hegygerinc jelenlétére találtak bizonyítékot, valamint azt is megállapították, hogyan reagál az Antarktisz a klímaváltozásra, és ez mit jelent a tengerszint emelkedése szempontjából. Helen Ockenden, a Grenoble-Alpes-i Egyetem kutatója elmondta, eddig olyan térképek álltak rendelkezésre, mintha egy szemcsés kamerával készültek volna, most pedig egy digitális kép mutatja meg, hogyan néz ki valójában a fagyott kontinens.

A műholdaknak köszönhetően a tudósok jól ismerik az Antarktisz jeges felszínét, de ami alatta rejtőzik, az eddig rejtély maradt.

Valójában több információval bír az emberiség a Naprendszer egyes bolygóinak felszínéről, mint a fagyott kontinens jégtakaró alatti domborzatáról. Az Antarktiszról korábban úgy készítettek térképet, hogy radart használtak, de a jégréteg akár 4,8 kilométer vastag is lehet, és ugyan találhatók nyomvonalak, de ezek több tíz kilométerre lehetnek egymástól.

Mint olvasható, emiatt egy új megközelítésre volt szükség, amelyhez figyelembe vették a műholdas felvételeket és a jég mozgásából származó adatokat, majd ezeket összehasonlították a korábbi nyomvonalakkal. Helen Ockenden szerint ez olyan, mintha kajakoznánk egy folyóban, és kövek vannak a víz alatt, néha pedig örvény jelenik meg a felszínen, amelyek megmutatják, hol találhatóak a kövek. A jég mozgása pedig nem egyezik meg a vízével, viszont megnyilvánul a felszín topográfiájában.

Bár eddig is ismertek voltak az Antarktisz főbb hegyvonulatai, a tudósok új megközelítése több ezer korábban ismeretlen dombot és hegygerincet tárt fel, valamint részletesen megmutatta, milyen hegyek és völgyek vannak a jég alatt.

Az egyik legérdekesebb felfedezés egy folyómeder, amely átlagosan 50 méter mély, 6 kilométer széles, és mintegy 400 kilométer hosszú.

A fagyott kontinens térképe azonban még biztosan változni fog, hiszen a jég mozgásán alapuló megfigyelés bizonytalan, ezért további felfedezések várhatóak a jég alatti kőzetekkel kapcsolatban. Más kutatók azonban egyetértenek abban, hogy a földről, levegőből és űrből végzett további felmérésekkel kombinálva nagy előrelépést tettek az Antarktisz feltérképezésében.

A domborzat részletesebb megismerése javíthatja az Antarktisz jövőbeli változásait modellező számítógépes szimulációkat. Ennek oka, hogy ezek a felszíni formák alakítják, milyen gyorsan mozognak a felettük lévő gleccserek, és milyen gyorsan húzódhatnak vissza az egyre melegedő éghajlaton.

Ez pedig azért fontos, mert az antarktiszi olvadás jövőbeli sebességét a klímaváltozás egyik legnagyobb ismeretlenének tartják. Viszont az új tanulmány jobb képet ad arról, mi várható a jövőben, és milyen gyorsan járul hozzá az antarktiszi jég a globális tengerszint-emelkedéshez.