Az Uránuszt és a Neptunuszt technikailag ugyan a gázóriások közé soroljuk, mégis „jégóriásokként" hivatkozunk rájuk, mert összetételük jelentősen eltér a Jupiterétől és a Szaturnuszétól. A két külső bolygó belsejében jóval több metán, víz és egyéb illékony anyag található, amelyek a nagy nyomás hatására megszilárdulnak.
A Zürichi Egyetem és a PlanetS kutatóközpont új tanulmánya szerint az Uránusz és a Neptunusz belseje a korábban feltételezettnél sziklásabb lehet - írja a Portfolio a Sciencealert beszámolója nyomán. Az Astronomy & Astrophysics folyóiratban megjelent kutatás arra is rámutat, hogy a bolygók belsejében konvekció zajlhat.
Ez a Föld tektonikus mozgásaihoz hasonló folyamat, és magyarázatot adhat néhány rejtélyes tulajdonságukra.
Luca Morf doktorandusz és Ravit Helled professzor egyedi szimulációs módszert fejlesztett ki, amely a korábbi, vízben gazdag modelleknél jóval tágabb összetétel-változatokat is figyelembe vesz. A kutatók véletlenszerű sűrűségprofilokat állítottak elő, majd kiszámították az ezekből adódó gravitációs teret, és az eredményeket összevetették a megfigyelési adatokkal.
„A 'jégóriás' besorolás túlságosan leegyszerűsítő. A fizikai alapú modellek túl sok feltételezésre épültek, az empirikus modellek pedig túl egyszerűek voltak. Mi a két megközelítést ötvöztük, hogy elfogulatlan, ugyanakkor fizikailag konzisztens belső szerkezeti modelleket kapjunk" – magyarázta Morf.
Az eredmények szerint a bolygók belső összetétele nem feltétlenül jégből, hanem akár túlnyomórészt kőzetből is állhat. A modell természetesen számos bizonytalanságot tartalmaz, ami jól mutatja, hogy
a bolygók pontos belső felépítésének megértéséhez további űrmissziókra van szükség.
A Naprendszer bolygói közül az Uránuszt és a Neptunuszt ismerjük a legkevésbé, mivel eddig csak egyetlen űrszonda, a Voyager–2 vizsgálta őket közelről, 1986-ban, illetve 1989-ben.