Elindult a Mauve kisműhold, amely a Tejútrendszer csillagainak aktivitását vizsgálja. A projekt megvalósításában jelentős szerepet kapott a magyar űripari cég, a C3S Kft., a tudományos adatok feldolgozásában pedig hazai csillagász kutatók működnek közre: a Mauve adatain dolgozó nemzetközi csapat tagjai között ott vannak a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (HUN-REN CSFK) STARK kutatócsoportjának szakemberei is, akik az NKFIH Élvonal programjának keretében az M-törpék aktivitását és a hozzájuk kapcsolódó fler- és koronaanyag-kidobódások (CME) hatásait vizsgálják.
A műhold segít megérteni, hogyan befolyásolja a csillagok aktivitása a körülöttük keringő bolygók légkörét és lakhatóságát - mondta az InfoRádió kérdésére Vida Krisztián, a HUN-REN Csfk tudományos főmunkatársa.
„Ez az első olyan kereskedelmi műhold, ami egyben tudományos célokat is szolgál,
tehát a konzorciumi tagok határozzák meg, hogy mi legyen a fő csapásvonala a műszernek. A kiválasztott témák elsősorban a csillagoknak a flair aktivitása, koraanyag kidobódásai, a fiatal csillagoknak a viselkedése és a text bolygókkal való kapcsolatai is ehhez hasonlók lesznek. Azért érdekes, mert egy kicsit átlóg a közeli ultraibolya tartományba is a műszernek a vizsgálattartománya, és így egy olyan részt fed le, ami a Földről egyébként nem vizsgálható.”
Vida Krisztián arról is beszélt, hogy a kutatók számára miben nyújt még segítséget a műhold.
„Az az egyik fő előnye a műszernek, hogy miután nem a Földön van, egyrészt
lát olyan hullámhosszt is, ami a Földről nem látható, másrészt, hogyha olyan helyen van a célpont, amit hosszabb ideig meg lehet figyelni, akkor hosszú megszakítás nélküli adatsorokat lehet elérni egy széles spektrumban.
A jelenleg futó műholdas projektekkel, mint mondjuk a teszt esetében, csak egy adott viszonylag szűk hullámhossz tartományt lehet vizsgálni. Más műszerek, mint mondjuk a James Webb űrtávcső esetében pedig nagyon korlátozott a kutatók hozzáférése a műszerhez, tehát néhány órás időablakokat lehet nagy szerencsével megszerezni.”
Az is céljuk, hogy az űrkutatási adatokat a lehető legnagyobb mértékben hozzáférhetővé tegyék.