A kutatók több ezer agyi MRI-vizsgálat alapján állapították meg, hogyan változik az agyunk szerkezete és működése. Azt is sikerült pontosabban meghatározniuk, mely életkorban kezd látványosan romlani a szellemi frissesség – írja a noklapja.hu.
A kutatás során az alanyok agyát egészen kisgyerekkortól idős korig figyelték, miközben vizsgálták, hogy pontosan mely életszakaszban kezdődik a szellemi hanyatlás. A Cambridge-i Egyetem tudósai összesen 3802, újszülött és 90 év közötti ember agyi képalkotó vizsgálatait elemezték és hasonlították össze.
Az eredmény szerint életünk négy fontos fordulópont mentén, öt nagy szakaszra osztható:
- gyermekkorra,
- serdülőkorra,
- felnőttkorra,
- korai öregedésre,
- és késői öregedésre.
Az eredmények alapján közel három évtizedet ölel fel, hogy az agy elérje felnőttkori fejlettségét, amikorra stabilizálódik az intelligenciánk és a személyiségünk. A változás 66 éves kor körül kezdődik meg, amikor az agy már nem lesz hatékonyabb, a szerkezete sem fejlődik, miközben az egyes területek egyre inkább elkülönülnek egymástól.
Gyermekkor (0-9 év): intenzív átalakulás
A gyermekkor az agy egyik legmozgalmasabb időszaka. Az agy szürke- és fehérállomány térfogata növekszik, a külső agyi redők pedig stabilizálódnak. A fehérállomány az agyon belüli kommunikációért felel, a szürkeállomány pedig a memóriát, az érzelmeket és a döntéshozatalt irányítja. Kilenc éves kor körül érkezik az első nagy fordulópont, amikor a kognitív képességek ugrásszerűen változnak.
Serdülőkor (9-32 év): finomhangolás és hatékonyság
Serdülőkorban az agy tovább fejlődik és egyre „hatékonyabban van bekötve”. Minél több a rövid, közvetlen kapcsolat két terület között, annál gyorsabban tudnak kommunikálni egymással. Ez jobb kognitív teljesítményt eredményez, a folyamat pedig a harmincas évek elején éri el a csúcsát. Ugyanakkor ebben az időszakban alakulnak ki a leggyakrabban a mentális zavarok.
Felnőttkor (32-66 év): a leghosszabb stabil szakasz
A 32 és 66 év közötti időszakban a legstabilabb az agy. Ebben a periódusban a változások lassabban zajlanak.
Korai öregedés (66+): lassú hanyatlás
Ilyenkor fokozatosan csökken az idegi kapcsolatok száma, és romlani kezd a fehérállomány minősége. Ebben az életkorban nő azoknak az egészségügyi problémáknak a kockázata, amelyek hatással lehetnek az agyra, például a magas vérnyomás.
Késői öregedés (83+): drámai visszaesés
Ekkor az agy egyre inkább bizonyos kulcsfontosságú régiókra támaszkodik, mert a serdülőkorban kiépített sok kapcsolat ekkorra elveszik. A kutatók szerint ahogy egyes agyi kapcsolatok gyengülnek, más területek felértékelődnek, hogy fenntartsák a kommunikációt.
A kutatás tanulsága, hogy az emberi agy jóval dinamikusabb és rugalmasabb, mint azt korábban gondolták. Egész életünkben újrarendezi a kapcsolatait, alkalmazkodik a terheléshez, és próbálja fenntartani a működés egyensúlyát. A mostani eredmények azt is megmutatják, hogy a szellemi hanyatlás nem egyik napról a másikra történik, hanem apró, egymásra épülő lépések sorozatán keresztül.