Észt régészek megtaláltak egy több mint tízezer éves nyírfakátrány-darabot, amin fognyomok és nyálmaradékok is megőrződtek. A DNS-vizsgálatból az is kiderült, ki rágcsálta az ősi rágógumit.
A Tartui Egyetem munkatársai fedezték fel az őskori leletet, amely a nyírfakéreg száraz lepárlásával előállított ragasztóanyag volt – írja a The Guardian cikke nyomán az Index.
A nyírfából kinyert kátrányt akkoriban nem csak ragasztásra, hanem fájdalomcsillapításra, a fogfájás enyhítésére is használták – úgy tűnik, rágcsálással.
A kutatók DNS-t is ki tudtak vonni a leleten található nyálmaradványból, a vizsgálat pedig kiderítette, hogy egy barna hajú, barna szemű tinédzser lány rágcsálhatta a „gumit”.
Bettany Hughes történész szerint a felfedezés azért is különleges, mert megdönti azt a sztereotípiát, miszerint az észak-európaiak ősei mind szőkék és kék szeműek voltak.