Nyitókép: NASA's Goddard Space Flight Center/SDO

Nem fellegzett be a magyar űrkutatásnak

Infostart / MTI
2025. augusztus 19. 17:09
Az űridőjárással összefüggő fizikai folyamatok kutatásával foglalkozó projekt indult a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpontban (FK) az Európai Űrügynökség (ESA) támogatásával - közölte a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat.

A tájékoztatás szerint a HUN-REN Wigner FK munkatársai a SWIFT projekt (Solar wind impact on turbulent dynamics of the terrestrial magnetosphere-ionosphere system) keretében folytatják a napfizikai jelenségek földi mágneses környezetre gyakorolt hatásának tanulmányozását. A kutatást az ESA pályázatán elnyert támogatásból indították el, és a vizsgálatokhoz több nemzetközi, Föld körül keringő űrmisszió mérési adatait használják fel.

Felidézték, hogy a HUN-REN Wigner FK Űrfizikai Csoportja idén támogatást nyert az ESA-tól az űridőjárást közvetlenül formáló jelenségek kutatásával foglalkozó projekt elindítására. Ennek során a magyar kutatók olyan fizikai folyamatokat vizsgálnak, amelyek alapvető szerepet játszanak a Napból, közvetlenül pedig a napszélből származó energia eljutásában a Föld közvetlen környezetébe.

A projektben különös figyelmet kap a bolygóközi mágneses és a geomágneses erővonalak összekapcsolódásának, a turbulens plazmafizikai jelenségeknek, valamint a földközeli plazmában kialakuló elektromos áramoknak a vizsgálata, illetve ezek egymással való kapcsolatának tanulmányozása.

A vizsgálatokhoz több nemzetközi, Föld körül keringő űrmisszió - köztük a NASA által indított MMS és Themis, valamint az ESA által felügyelt Cluster és Swarm - mérési adatait használják fel a kutatók. A várható eredmények nemcsak az űridőjárás előrejelzését tehetik pontosabbá, de hozzájárulhatnak más területeken (asztrofizika, folyadékdinamika vagy a fúziós reaktorok tervezése) zajló kutatások sikeréhez is - áll a közleményben.

A napkitörések esetenként komoly kockázatot jelenthetnek a műszaki és infrastrukturális hálózatokra és az emberre, ugyanakkor a veszélyek előrejelzésével csökkenthető a várható veszteségek mértéke - hangsúlyozzák, hozzátéve, hogy erre emlékeztet a 19. század közepén bekövetkezett, Carrington-eseményként ismert geomágneses vihar is. Akkor "csak" a távírók szikráztak, manapság azonban már az elektromos hálózatok, a földi csővezeték-hálózatok jelentős része, a GNSS (Global Navigation Satellite System) rendszerek, az űreszközök is károsodhatnak egy-egy geomágneses vihar miatt.