"A két évvel ezelőtti járvány során a világ 117 országában közel százezer ember betegedett meg, és körülbelül kétszázan haltak bele a fertőzésbe, mindezt a majomhimlő vírusának gyenge változata idézte elő" – emlékeztetett Rusvai Miklós virológus az InfoRádióban.
A kutató elmondta, a mostani változat Afrika középső részén terjed, és jóval virulensebb, mint a korábbi. A mostaninak nagyjából hét és tíz százalék közé tehető a halálozási aránya, miközben a korábbié az egy százalékot sem érte el, ezért a veszély ebből a szempontból nagyobb, és Afrikában ez kifejezetten nagy gondot okoz. A virológus szerint:
akár világjárvány is lehet belőle, ha nagyon nem megfelelően kezeljük a dolgokat.
Hozzátette, hogy az elszabadulása két tényezőn múlik. Egyrészt az afrikai helyzet kezelésén, hiszen most is azért tud terjedni a járvány, mert az érintett országokban, például a Közép-afrikai Köztársaságban, a Kongói Demokratikus Köztársaságban, Gabonban, vagy éppen Nigerben vallásháborúk, törzsi háborúk dúlnak, a központi hatalom gyenge, és ezért nincs szervezett egészségügy. Másrészt az éhínség is jelen van, az emberek vadállatokat is fogyasztanak, amelyek viszont hordozzák a vírust. Mi több, az emberek legtöbbször az állatoktól kapják meg, aztán egymás között továbbadják a kórokozót a törzsi közösségekben, szexuális úton – sorolta Rusvai Miklós.
"A vírus helyi terjedése biztosított, és a világ is rosszul kezeli, vagy kezelheti a járványt" – mondta a víruskutató. Leszögezte: van vakcina a kórokozó ellen, a fekete himlő elleni oltás nagyon jól véd a majomhimlő ellen is, és ebből pár százezer már érkezett is az érintett országokba. Összességében több százmillió ember él a térségben, vagyis ez elenyésző mennyiség, ugyanakkor a vakcina nem olcsó. A virológus hozzátette:
ha a fejlett világ most fukarkodik, és nem adja oda a vakcinát, akár áron alul, valamint ha a helyi hatóságok nem tudnak felülemelkedni az egészségügy hatékonyságát akadályozó ellentéteken, akkor ebből akár világjárvány is lehet.
Rusvai Miklós szerint minden okunk megvan rá, hogy itt, Európában a fekete himlőre asszociáljunk a majomhimlőről, lévén "rokonok". Arra azonban emlékeztetett, hogy az előbbinek jóval nagyobb, 20-25 százalékos a halálozási aránya, főként a gyerekek körében. Megjegyezte viszont, hogy Angliában még az 1960-as években is bukkantak fel olykor halálos kimenetelű fekete himlős esetek.
A virológus felidézte, hogy két évvel ezelőtt is nagyon sok, több tízezer majomhimlős eset volt Európában, Magyarországon is 71. Hozzátette, szerencsére az a járvány teljesen megszűnt, de importált esetek most is előfordulhatnak, sőt, elő is fordultak már a jelenlegi járványból. Példaként említette, hogy Svédországban is megbetegedett valaki, miután hazatért. Azonnal léptek a hatóságok, azaz házi karantént rendeltek el, kontaktkutatást végeztek.
A kutató azonban figyelmeztetett: ha nem vagyunk elég óvatosak, akkor az ilyen elszigetelt esetekből akár terjedni is kezdhet a betegség, bár őszintén reméli, hogy az itteni egészségügyi körülmények révén akár még az országos járványok is megelőzhetők lehetnek.
A tünetek elég jellegzetesek, bár elég későn jelentkeznek, akár 10 nap is eltelhet az észlelésig, és a betegek addig is fertőzhetnek, hordozzák a vírust. Leszögezte, a kontaktkutatás, a házi karanténba helyezés, a vakcinázás elkezdése, az úgynevezett gócoltás, vagyis a családtagok immunizálása mind-mind fontos védekező eszköz. Rusvai Miklós úgy véli, ez megakadályozhatja a vírus terjedését a fejlett országokban.