Ötnapos küldetésre indult kedden a floridai Kennedy Űrközpontból a SpaceX magán űrvállalat Crew Dragon űrkapszulája. A négyfős legénység földkörüli pályára állva teszteli majd az új fejlesztésű űrruhákat és a küldetés alatt először hajtanak végre privát űrsétát. A mostani misszió a Crew Dragon ötödik, és mindeddig a legkockázatosabbnak ítélt privát küldetése. A Falcon 9 rakéta az űrkapszulát földkörüli ovális pályára repíti, a Polaris Dawn legénysége szerdán elérte a Földtől való 1400 kilométeres távolságot.
A legénység tagjai között van a 41 éves milliárdos Jared Isaacman, aki részben finanszírozta a Crew Dragon újabb küldetését. Isaacman, aki maga is pilóta, 2021-ben már részt vett a SpaceX egy magán űrutazásán. A legénység három további tagja: a küldetés pilótája, az 50 éves Scott Poteet, az amerikai légierő nyugalmazott alezredese, valamint a 30 éves Sarah Gillis és a 38 éves Anna Menon, a SpaceX mérnökei.
Kiss László csillagász az InfoRádióban kiemelte, hogy sok szempontból különleges ez az űrutazás, csak egy okból nem: itt is heteket csúszott a kilövés, mert eredetileg augusztus 26-án indult volna a Polaris Dawn-küldetés, de egy technikai hiba, majd az időjárás miatt egészen szeptember 10-ig halasztották az indulást.
"Bármennyire high-tech az űrkutatás, még mindig a természet az úr, az időjárást nem lehet legyőzni semmilyen rakétával"
– tette hozzá.
A HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója a különlegességek között említette, hogy az ötnapos küldetés során egy több mint ötvenéves távolságrekordot megdöntenek: azóta nem járt ember olyan messze a Föld felszínétől, mint most. Akkor az Apollo-űrhajósok sokkal messzebb voltak, ők elmentek 400 ezer kilométerre. A mostani 1400 kilométeres magasság majdnem háromszor nagyobb távolság a Föld felszínétől, mint a Nemzetközi Űrállomás. "Valójában már belekóstolnak a Földet övező sugárzási zónák egyikébe, a Van Allen övezetnek az aljába, egy olyan sugárzási környezetbe visznek föl modern technikát, mondjuk érintőképernyőket, amelyek még soha nem jártak ilyen távolságban" – emelte ki a csillagász.
Szintén újdonság, hogy egy kereskedelmi használatra készített szkafandert fognak tesztelni. A Crew Dragon legénységének űrsétáját a küldetés harmadik napjára tervezik, a Földtől mintegy 700 kilométernyi távolságra, de az űrhajósok nem távolodnak el a kapszulától. Az űrsétához az űrkabint, amelynek nincs zsilipje, lassan nyomásmentesítik, és kinyitják, ezért a kapszulában ülő űrhajósok is mind űrruhát viselnek majd.
"Az ötnapos küldetés során összesen negyven tudományos kísérletet fognak elvégezni. Tehát nem lazsálni mennek, meg szelfiket készíteni a háttérben levő gömb alakú Földdel, aztán az ötödik napon fognak majd visszaplaccsanni az Atlanti-óceánba, tervek szerint Florida partjaitól kicsit távolabb, és akkor egy hajó felszedi őket" – magyarázta Kiss László.
A csillagász kiemelte, a Polaris Dawn-küldetés is bizonyítja, hogy a modern űrkutatásban már a magánpiaci szereplők megkerülhetetlenek. Jelezte, hogy a SpaceX is nagyon sokáig a NASA megrendeléseiből élt, mert beindítani a rendszert kell az állami segítség, de utána már azokat az innovatív megoldásokat használják és fejlesztik, amelyeket az állami keretek között nem lehetne megcsinálni.
"A magánipari szabadság gyorsabb fejlődést tesz lehetővé, ezért én azt gondolom, hogy
ez nemcsak az úri passzió, nemcsak az, hogy megmutatjuk, hogy mi vagyunk a kemény csávók,
hanem ténylegesen ez egy valódi fejlődést, valódi fejlesztéseket generáló megközelítést" – mondta Kiss László, és figyelmeztetett: Európa ebben nagyon le van maradva. Globálisan Amerika vezeti a mezőnyt, de már Kínában is magánűripari cégek. Szerinte most az is izgalmas kérdés, hogy mennyire lesz inspiratív a Polaris Dawn küldetése az űripar összes képviselőjének.
A résztvevők közül kiemelte, Jared Isaacsont, aki nemcsak milliárdos, hanem képzett pilóta is, aki részben finanszírozta a Crew Dragon újabb küldetését, de ettől ez még szerinte nem űrturizmus, és hozzátette, nem hisz abban, hogy az űrturizmus lesz az űripar húzóágazata. "Ez mindig is a pénzével mihez kezdeni nem tudó milliárdosok szórakozása lesz, annyira olcsó nem lesz soha, és igenis kell hozzá a fizikai erőnlét, a mentális stabilitás. Nem ez lesz, ami előre fogja igazán vinni szerintem az űripart, hanem ténylegesen az űrbéli gazdasági haszon" – mondta.
A csillagász beszélt arról is, hogy a Nemzetközi Űrállomáson rekedt két amerikai űrhajós, néhány napot akartak ott tölteni, és egy technikai probléma miatt, úgy tűnik, hogy ebből legalább nyolc hónap lesz. Úgy véli, az ellátásukkal nem lesz gond, mert a Nemzetközi Űrállomáson bőségesen van tartalék, ráadásul a teherűrhajók tudnak utánpótlást biztosítani. Mentálisan sem okozhat gondot a hosszabb űrutazás, mert a Boeing két tesztűrhajósa gyakorlott asztronauta, egyikük már fél évet töltött a világűrben egyhuzamban, a másik összesen egy évet két utazás során.
"Van ez így, előfordul, a munkakör része, hogy ott ragadhat fönt.
Ők biztosan erre fölkészültek már kezdettől fogva, de nyilvánvalóan a családjuk aggodalommal figyeli az eseményeket, de jól lehet látni azt, hogy a 2020-as években az emberi élet értéke és az űrbéli biztonság jól láthatóan sokkal nagyobb prioritást kap, mint például az Apollo-program idején" – mondta Kiss László, és felidézte, hogy akkor a Hold elérése volt a cél, és nem számított az emberáldozat sem, most viszont sokkal kisebb a kockázatvállalási kedv, mint 50-60 évvel ezelőtt.