Nyitókép: Unsplash.com

Amíg alszunk, valódi agymosáson megyünk keresztül

Infostart
2024. július 24. 05:15
Az agyhullámok lassulása hozzájárulhat ahhoz, hogy mélyalvás közben az agy-gerincvelői folyadék átmossa az agyunkat.

Az alvás minősége és mennyisége nagy hatással van a kognitív funkciókra és az agyunk egészségi állapotára, az azonban még mindig nem teljesen világos, hogy pontosan hogyan. Alvás közben két állapotot különböztetünk meg: a gyors szemmozgás nélküli – más néven lassú hullámú – alvást, illetve a gyors szemmozgásos (REM) alvást. Előbbi alatt az átmeneti fázistól jutunk el a mély alvásig, majd vissza, ezt követi az agyi aktivitás felerősödésével járó REM-fázis.

A lassú agyhullámokról viszonylag régóta tudni lehet, hogy kulcsszerepet játszanak abban, hogy az emlékeink átkerüljenek a hosszú távú memóriánkba. Egy 2019-es kutatás viszont arra is rávilágított, hogy az agyhullámok lassulása hozzájárulhat ahhoz, hogy mélyalvás közben az agy-gerincvelői folyadék (CSF) átmossa az agyunkat. Mint kiderült, alvás közben a CSF nagy hullámokban megy át az agyunkon, méghozzá egyszerre a lassú agyhullámokkal és a vér kiáramlásával – írja a Telex.

Ahogy lassul az agyi aktivitás, egyre kevesebb vér lesz az agyunkban, az agy-gerincvelői folyadék pedig befolyik, hogy kitöltse a helyet. A végeredmény nagyjából olyan, mint a mosógép öblítőciklusa.

Maiken Nedergaard, a Rochesteri Egyetem neurológusa 2019-ben a Scientific Americannek azt mondta, az egész nagyon meggyőző és igazából logikus is, de egyáltalán nem volt egyértelmű, hogy a két agyi funkció között van kapcsolat. Az már öt éve is felmerült, hogy ez a ciklikus agytisztító folyamat az olyan neurodegeneratív betegségek megelőzésében is szerepet játszhat, mint az Alzheimer-kór, amit az agyban felgyülemlő, mérgező fehérjék okoznak, mert az ilyen betegségekben szenvedők általában rosszabbul alszanak, és a lassú agyhullámok is ritkábbak náluk.

Persze a kutatás alapján nem lehetett kijelenteni, hogy egyértelmű lenne a kapcsolat, a kutatók pedig felvetették, hogy egerek agyhullámait kellene módosítani, hogy kiderüljön, valóban ez okozza-e a CSF-hullámokat. Ez meg is történt, és az egerek agyában sikerült is csökkenteni a mérgező fehérjék szintjét, egy 2023-as kutatásban pedig éber embereknél is sikerült elérni, hogy a CSF úgy folyjon be az agyukba, mintha aludnának.