Nyitókép: Pixabay

Ragyogó jelenségben gyönyörködhetünk a csillagos égen, szabad szemmel is látni lehet

Infostart / MTI
2024. június 16. 16:47
Vasárnap este a Hold szoros együttállásba kerül a kékes színű Spica csillaggal.

A Svábhegyi Csillagvizsgáló bemutatócsillagásza, Fockter Zoltán az InfoRádióban elmondta: június 16-án, 20.46 perckor, 15-20 centiméteres kistávcsővel annak lehetünk szemtanúi, hogy a Szűz csillagkép legfényesebb csillaga, a Spica megközelíteni az égbolton a Holdat. Aztán

21.30-től a Spica szabad szemmel is megfigyelhető lesz, 22.30-kor pedig már kifejezetten impozáns látványt fog nyújtani a csillag és a Hold együttese,

egy egyszerű kézitávcsővel pedig egy látómezőben lehet majd látni a Holdat és a csillagot.

A Hold a Földtől 384 ezer kilométeres átlagos távolságban, ellipszis pályán kering a Föld körül, és a fény 1,3 másodperc alatt ér a Földre, míg a Spica 250 fényévnyire van tőlünk, ezért amikor kettejük közelségéről van szó, az látszólagos közelség, hiszen a valóságban igen távol találhatók.

A Hold a déli égbolton mintegy 30 fokos magasságban látszik majd, feltűnő és könnyen észrevehető lesz. A Spica ekkor 12 ívpercre jár a Holdtól, amely a Hold átmérőjének kevesebb, mint a fele. A halvány csillagot a Holdtól jobbra lefelé kell majd keresni.

A Spicának számos különleges tulajdonsága van.

  • A 16. legfényesebb csillag az égbolton, átlagfényessége 1,0 magnitúdó, így városokból is jól látható szabad szemmel.
  • A csillag színe kékes, amit rendkívül forró, mintegy huszonötezer Celsius-fokos felszíni hőmérséklete okoz (a Napé hatezer fok körüli).
  • Nem csak ebben a tekintetben múlja felül a Napot, hanem méretében és tömegében is. Átmérője tizenegymillió kilométer körül van, tömege pedig tizenegyszer nagyobb, mint a Napé.

A 73 százalékos dagadó Holdat kistávcsővel vizsgálva, a középső részén a fény-árnyék határon látható a Kárpátok hegyvonulat (Montes Carpatus). Ez a hegység több mint 300 kilométer hosszú, és a hegycsúcsai a két kilométert is elérik. Alatta lehet látni a Hold egyik legszebb kráterét, a Copernicust. Ez egy fiatal kráternek számít, mivel egymilliárd évvel ezelőtt keletkezhetett egy aszteroida becsapódása után. A mintegy száz kilométer átmérőjű kráter közepén központi csúcsok láthatók, a kráterből pedig fényes sugársávok erednek szét.

Az együttállás megtekintésére a Svábhegyi Csillagvizsgáló rendhagyó vasárnap esti programot is szervez, majd utána a Copernicust is megnézhetik a látogatók.


KAPCSOLÓDÓ HANG:
Fockter Zoltán
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást