Az Europa és az Enceladus (a Jupiter és a Szaturnusz holdja) földalatti óceánjai időnként némi anyagot juttatnak az űrbe, ahol az óceánból származó anyag jégkristálypermet formájában megfagy. A laboratóriumi kutatások arra utalnak, hogy ezekben az óceáni világokban jelen lehet az élet, és ez a jelenlegi technikával minimális mennyiségben is kimutatható, írta az IFL Science alapján az Origo.
„Most először mutattuk ki, hogy a sejtes anyagnak még a parányi töredéke is azonosítható egy űrhajó fedélzetén lévő tömegspektrométerrel” - mondta a kutatás vezető szerzője, Dr. Fabian Klenner, a Washingtoni Egyetem munkatársa.
„Eredményeink még nagyobb bizalmat adnak nekünk abban, hogy a következő műszerek segítségével képesek leszünk a földihez hasonló életformák kimutatására, amelyekről egyre inkább úgy véljük, hogy jelen lehetnek az óceánokat hordozó holdakon” - fogalmazott.
A NASA októberben induló Europa Clipper űrszondájának műszerei képesek biomassza jellegű anyagok, különösen a lipidek kimutatására. Ezek a zsírmolekulák alkothatják az idegen életformák membránjait, és molekuláris szerkezetüket tekintve sokkal stabilabbak, mint a DNS.
„Megfelelő műszerekkel, mint például a NASA Europa Clipper űrszondáján található SUrface Dust Analyzer, talán könnyebb lesz, mint gondoltuk, életet vagy annak nyomait találni a jeges holdakon” - tette hozzá a vezető szerző, Frank Postberg, a berlini Freie Universität bolygótudományok professzora.