Nyitókép: gillessanmartin - https://www.inaturalist.org/observations/96976073, CC BY-SA 4.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=113179216

Harapni is képes ez az invazív rovar, ki kell találni valamit ellene

Infostart
2023. október 14. 06:10
2013-tól kezdődően újabb invazív rovarfajjal találkozhatunk Magyarországon, és nem csak az erdőkben, hanem akár az otthonunkban is.

Idegen eredetű rovarok, ezúttal tölgy-csipkéspoloskák jelentek meg Miskolcon - számolt be róla a boon.hu. Az apró, 2-4 milliméteres testhosszal rendelkező poloskafaj Észak-Amerika keleti partvidékéről származik, és a 2000-es évektől kezdődően jelent meg Európában is, Olaszország irányából terjedve észak felé. Nevét a kinézetéről kapta, szárnyai szögletesek és csipkére emlékeztetnek. Habár elsősorban tölgyfák nedveit szívogatják, az embert is képesek "megharapni".

Paulovkin András entomológus azt nyilatkozta a boon.hu-nak az invazív rovarok kapcsán, hogy bár közeli rokona, a platán-csipkéspoloska már régebb óta él hazánkban, a két kártevő faj az utóbbi időben tömegesen elszaporodott. Kirándulások alkalmával, illetve akár városi környezetben is találkozhatunk velük.

Az ember bőrére kerülve próbaszívásokat végezhetnek, ezek azonban veszélytelenek, nem terjesztenek humán betegségeket.

A portál megkérdezett egy rovarirtásra szakosodott helyi szakembert is arról, hogyan védekezhetünk ellenük. Kiss János bogármérnök szerint a tölgy-csipkéspoloska irtására, mivel új faj, még nincs kidolgozott módszer.

„Alapvetően fák élősködője, így hiába irtjuk ki az éppen a teraszunkon tartózkodó rovarokat, egy idő után újak érkeznek a helyükbe, és a felmelegedett falra telepednek. Ezek olyan nőstények, amelyek télre szeretnék elvermelni magukat" - fogalmazott a szakértő.

A rovarmérnök magyarázata szerint

a klasszikus rovarirtó szerek is jók a csipkéspoloskák ellen, de a legfontosabb a mechanikus védelem.

Fizikailag kell elzárnunk magunkat a rovarok elől jó nyílászárókkal és szúnyoghálóval, csapdát azonban nem tud ajánlani, ami megfogná őket. Szerinte, ha megakadályozzuk, hogy a nőstények befészkeljék magukat valamilyen védett helyre télire, azzal csökkenthető az egész populáció. A poloskafélék keringése a darazsakhoz hasonlóan nagyban függ a külső hőmérséklettől: hidegben lelassulnak, nem képesek repülni.