Az idei évben rekord számú fehérgólya-fióka kapott egyedi jelölést, hiszen soha nem került egy szezonban 1338 fiatal lábára jelölés - jelentette be a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME). Ez a szám az ország 17 vármegyéjében, 248 településen, 443 fészekben jött össze és még nincsenek benne a menhelyekre bekerült, a következő hetekben szabadon bocsátandó, mentett fiókák.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület az 1974-es megalakulása óta koordinálja az 1908-ban megkezdett hazai madárgyűrűzést, melynek a kezdetek óta része a fehér gólyák fiókáinak jelölése.
A munka 2002-ben kapott nagy lendületet a Tápió-vidékről induló, a lakosság számára meghirdetett Gólya Road Show programmal, ami ma már fehér gólya látványgyűrűzés néven, de az ország nagy részére kiterjedően folyik. A megjelölt fiókák száma 2011-ben érte el először az ezret.
A madárvédő egyesület arra külön felhívja a figyelmet, hogy a gólyák – és általában a madarak – gyűrűzése teszi lehetővé az ornitológusok számára, hogy a madarak egyedi azonosítása révén tanulmányozzák a madarak viselkedését. A vonulás útvonalának és időzítésének, a madarak életkorának, a költőhelyválasztásnak, a költési siker, de akár a területhűség vagy a párválasztási szokások pontosabb ismerete az állományok megvédéséhez is alapvető információ.
A fehér gólya-fészkek többsége ma már az elektromos hálózat oszlopain van, így nélkülözhetetlen az áramszolgáltató vállalatok közreműködése, amelyek emelőkosaras járműveket és elektromos szakembereket biztosítanak országszerte az akció sikeres és biztonságos lebonyolításához.
Madárgyilkos oszlopok és zsinegek, lerombolt fészkek
Európa egyik legstabilabb fehér gólya-állománya Magyarországon fészkel - írja a honlapján a Hortobágyi Nemzeti Park.
Az egyik legnagyobb problémát a középfeszültségű szabad légvezetékek tartóoszlopai jelentik, melyeken gyakran pusztulnak el fehér gólyák áramütés következtében. Elsősorban a fészkek közelében, a frissen kirepült egyedekre jelentenek a légvezetékek komoly veszélyforrást.
Bár a fehér gólya jól ismert, sok helyen közkedvelt madár, mégis számos helyen engedély nélkül távolítják el a fészküket, vagy szándékosan gátolják megtelepedésüket.
Egyre fokozódó jelenség legfontosabb táplálkozóterületeinek megszűnése elsősorban az intenzív mezőgazdasági termelés térnyerésének köszönhetően.
Szintén potenciális veszélyt jelent a táplálkozóterületeken történő növényvédőszer-használat.
Ugyancsak elsősorban a mezőgazdaságból származó veszély, hogy a fészek bélelésére behordott műanyag bálakötöző-zsinórokba gyakran belegabalyodnak a fiókák, amelyek egy része ennek következtében el is pusztul.
A különböző problémáknak köszönhetően a fiatal gólyák több mint kétharmada elpusztul három éves kora előtt. Ideális esetben ugyanakkor a legidősebb példányok 30 évig is élhetnek.
Az 1979-ben megalkotott madárvédelmi irányelv (2009/147/EK korábban 79/409/EGK) alapján Natura 2000-es közösségi jelentőségű faj.
A Berni Egyezmény és a Bonni Egyezmény II. függelékében is szerepel. Az IUCN „nem fenyegetett”-ként tartja számon, illetve a hazai Vörös Listán is „nem fenyegetett”-ként jelenik meg.
Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 100 000 forint.