Extrém nyári nagycsapadékok várhatóak a főváros tágabb térségében és a Nyugat-Dunántúlon a század második felében – derül ki Szabó Péter éghajlatkutató és Pongrácz Rita meteorológus, hidrológus elemzéséből, amely a Másfélfokon jelent meg.
Az elmúlt 52 év megfigyelései alapján a 20 mm feletti nagycsapadékok száma május és szeptember között enyhén (átlagosan egy nappal) növekvő trendet mutat. Ha az ennél szélsőségesebb (30 mm és afeletti) értékeket vizsgáljuk, akkor a területi kiterjedésben és az intenzitásban is növekedés figyelhető meg: az elmúlt 25 évben az ország legalább 40 százalékát érintő ilyen extrém eseményre korábban nem volt példa, illetve a területi átlagban hullott 45mm feletti extrém csapadékok is megduplázódtak a megelőző 25 évhez képest – áll az elemzésben.
"Ha azonban a jövőt vizsgáljuk a különböző kibocsátás-csökkentési forgatókönyvek szerint, akkor a század közepétől élesen elválnak a jövőképek. Ha sikerül 2 Celsius-fok alatt tartani a globális felmelegedést a század végéig, akkor számottevő változás nem, legfeljebb 10 százalékos növekedés várható a mostani helyzethez képest. A pesszimista forgatókönyv szerint azonban ez elszállhat a század közepétől: országosan 40-50 százalékkal több ilyen eseményre kell felkészülnünk, és inkább a csapadék kissé intenzívebbé válása várható, semmint a területi kiterjedés növekedése. Különösen kitett a Nyugat/Délnyugat-Dunántúl és a főváros tágabb térsége: Budapesten a növekmény akár 50-70 százalék feletti is lehet a jelenlegi helyzethez képest" – írják a kutatók.
Az extrém nagy csapadékok villámárvizet, földcsuszamlást, anyagi károkat, szélsőséges esetben pedig akár haláleseteket is okozhatnak, különösen a rossz vízelvezetésű, sűrűn beépített vagy hegyvidéki települések esetében. A csatornarendszerek sincsenek erre felkészülve, így az ivóvízbázis is szennyeződhet. Érdemleges és valódi kibocsátás-csökkentés nélkül az alkalmazkodás egy idő után lehetetlenné válhat – írja Szabó Péter és Pongrácz Rita.