Európában tavaly nyár óta nem esik az eső, míg a szárazságról híres Kaliforniában házak százait mossák el az áradások, a szeszélyes éghajlati jelenségek pedig idén csak gyakoribbak lesznek. Hamarosan ez a hétköznapok része lesz, és az emberiségnek a klímavédelmi intézkedéseken túl is el kell kezdenie alkalmazkodni – írta a The Wall Street Journal alapján a vg.hu.
Franciaországban január közepétől február végéig egy csepp eső sem esett, ami a leghosszabb szárazság 1959 óta. Írországban az aszály erdő- és bozóttüzeket okozott, míg Olaszországban a Pó, Európa egyik legnagyobb vízhozamú folyója egyes szakaszain apró tócsákká zsugorodott, az általa táplált velencei csatornák pedig szinte teljesen kiszáradtak. Európa egy történelmi aszály közepén van, amely a kontinensen a mezőgazdaságtól kezdve az energiatermelésen át egészen a tengeri szállításig súlyos károkat okozott.
A tavaly nyári forróságot és csapadékhiányt egy hosszú, téli szárazság követte, és a meteorológusok szerint még nem biztos, hogy ez tavasszal enyhülni fog. A régióban mért magasabb hőmérsékletek növelik a víz párolgását, kiszárítják a talajt és a víztartó rétegeket, ez pedig jelentősen csökkenti a csapadékmennyiséget Nyugat- és Dél-Európában. Itt nem egy természetes jelenségről van szó, az aszályt vizsgáló kutatók szerint ez az ember okozta klímaváltozás hatása.
A mérések szerint
az eső és a hó hiánya ezen a télen megakadályozta, hogy Európa víztározói, tavai és folyói feltöltődjenek a nyári hónapokra.
A francia hatóságok hétfőn közölték, hogy az ország vízgyűjtőinek 80 százaléka alacsony vagy nagyon alacsony szinten van. Az Alpokban a hótakaró is hiányos, ami azt jelenti, hogy a tavaszi olvadás viszonylag korlátozott mennyiségű vizet juttathat a kontinens folyóiba.
A világ másik felén, az Egyesült Államokban is hasonló a helyzet, a kiszámíthatatlan időjárás milliók életét forgatta fel. Kaliforniában három éven keresztül szinte folyamatosak voltak a bozóttüzek, mivel a régiót hosszú, tartós szárazság sújtotta – most az államban hetek óta szakad az eső, ez pedig sok helyen áradásokat okozott, amelyek több száz házat mostak el. A régóta nem látott csapadékmennyiségnek köszönhetően Kaliforniában és az USA nyugati felében enyhülni fog a szárazság. A vízgyűjtő területek azonban a több évig tartó aszály miatt nem biztos, hogy meg tudják tartani a pár hét alatt leesett csapadékot, és az előrejelzések szerint a térségben áprilistól júniusig nagy valószínűséggel további áradásokra és földcsuszamlásokra kell számítani.
A szélsőséges időjárás már most több milliárd dollárnyi kárt okozott az Egyesült Államokban, az áradások pedig továbbra is veszélyeztetik az ország legfontosabb ipari, gazdasági és technológiai központjait.
Az éghajlatváltozás legnagyobb vesztesei azonban 2023-ban az ázsiai országok lesznek. Az XDI klímakockázat-elemző összeállította a száz legveszélyeztetettebb város és térség listáját, ahol Kína és India az élen vannak. A veszélyeztetett régiókban is hasonlóan túlreprezentáltak ezek a nemzetek, a kétszázból 114 térség Dél- és Délkelet-Ázsiában található. Igaz, az Egyesült Államok is hasonló helyzetben van, Florida, Kalifornia és Texas is a lista élén szerepel, de Belgium, Olaszország és Németország is bekerültek az első százba.